Milyen gyümölcsöket nem szabad enni, ha valaki cukorbeteg? A görögdinnyével is okosan kell bánni

Nyáron a legtöbben inkább a lédús, hűsítő gyümölcsöket kívánják a nehezebb, zsírosabb ételek helyett. Nem ritka, amikor ebédre is egy finom gyümölcsleves kerül az asztalra.

De vajon miként illeszthető bele ez az inzulinrezisztensek, illetve cukorbetegek diétájába? A kérdéseket Sárga Diána, a Budai Endokrinközpont dietetikusa válaszolja meg.

Diabétesznél és gyümölcsfogyasztás

A gyümölcsök számos pozitív hatással vannak a szervezetre, és az ajánlások szerint fontos, hogy minden nap minimum 400-500 gramm zöldség vagy gyümölcs kerüljön a tányérra az egészség megőrzése érdekében.

Azonban a szőlő, banán, füge, datolya és aszalt gyümölcsök, melyeknek magasabb szénhidráttartalmuk van, megnövelik vércukor- és az inzulinszintet, így túlzott fogyasztásuk nem javasolt inzulinrezisztencia és cukorbetegség esetén. 

Az sem mindegy, mikor fogyasztod a gyümölcsöt

Nyáron a sok szezonális finomság csábítása ellenére is fontos ügyelni a gyümölcsök megfelelő napszakban való fogyasztására. Legideálisabb uzsonnaként fogyasztani, de lassan felszívódó szénhidráttal együtt lehet a tízórai része, vagy beilleszthető az ebéd mellé is.

Egyszerre 200 grammnál nem javasolt többet enni, ami nyoc-tíz szem közepes méretű epret, körülbelül 40 szem cseresznyét, egy nagyobb vagy két kisebb őszibarackot vagy nektarint, illetve négy közepes méretű sárgabarackot jelent.

A cukorbetegség a bőrön is tüneteket adhat, már a kezdeti szakaszban is. Nézd meg képeken, mire kel figyelned!

Smoothie-t és turmixot is lehet készíteni

Cukorbetegként vagy inzulinrezisztensként a smoothie-ról és gyümölcsturmixról sem kell lemondani, de néhány dologra fontos ügyelned. Az alapvetően gyorsan felszívódó gyümölcsturmixot lassabban felszívódóvá kell tenni. Ezt úgy érheted el, hogy kókuszkrémmel, olajos magvakkal, chiamaggal, útifűmaghéjjal vagy korpával készíted az italt. 

Semmiképp se a reggeli mellé kerüljön az asztalra, hanem inkább tízóraira vagy uzsonnára, belekalkulálva a szénhidráttartalmát a napi mennyiségbe. A frissítő gyümölcslevesek is beilleszthetőek az étrendbe az ebéd részeként, számolva a szénhidráttartalommal. A levesek sűrítésére érdemes valamilyen magas rosttartalmú alapanyagot, mint például útifűmaghéjat használni. Természetesen ezeket is a legjobb nyersen és főzés nélkül elkészíteni, mert a hő hatására a gyümölcsök veszítenek értékes vitamin- és ásványianyag-tartalmukból.

A görögdinnye is jöhet, módjával

Gyümölcsökre egészséges emberként és cukorbetegként is szüksége van az embernek. Csupán oda kell figyelni, mikor, mit és mennyit fogyasszon belőle, akinek diabétesze van. A szénhidráttartalmával gondosan számolva az uzsonna részeként, ez esetben lassú szénhidráttal fogyasztva a nyár egyik kedvenc gyümölcse, a görögdinnye is beilleszthető időnként a cukorbetegek és az inzulinrezisztensek étrendjébe. Így a tévhitekkel ellentétben olykor ez is az asztalra kerülhet.

• tünetek és betegségek
• megelőzés
• cukorbetegség
• inzulinrezisztencia
• gyümölcs
• cukorbeteg étrend
• Életmód