Hogyan hat a magas vércukorszint az agyra? Harmadik típusú cukorbetegségként is emlegetik a betegséget

2021-es felmérések szerint világszinten minden 10. ember cukorbeteg; csak Magyarországon 1,1 millióan. A világon 44 millióan küzdenek az Alzheimer-kórral. Magyarországon pedig mintegy 220 000 demenciában szenvedő beteg él.

Az Alzheimer-kóros betegek felénél az inzulinszint valamiféle zavara állapítható meg. Mi az összefüggés a vércukorszint és az Alzheimer-kór között? 

Vércukorszint és Alzheimer-kór

A 2-es típusú diabétesznek számos súlyos szövődménye lehet, ha a betegség már évek óta fennáll. Orvosok által széles körben elfogadott tény, hogy a 2-es típusú diabétesz és a túlsúly nemcsak a stroke és szívbetegségek, de az Alzheimer-kór kialakulásának is magas kockázati tényezője.

A legújabb kutatások viszont azt mutatják, hogy korábbra is visszavezethető ez a kapcsolat, és azt állítják, hogy már a cukorban gazdag étrend és a folyamatosan fennálló magas vércukorszint is megágyazhat az Alzheimer-kór kialakulásának. 

Ez annál is érdekesebb, mert egyáltalán nem biztos, hogy azok az emberek, akiknek hosszú időn keresztül magas a vércukorszintje, cukorbetegek is lesznek, az viszont igen, hogy a cukor hatására hanyatlani fognak a kognitív képességeik, ami az Alzheimer-kór kialakulásához vezethet. 

A 2-es típusú cukorbetegség következménye?

A 2-es típusú cukorbetegség általában felnőttkorban alakul ki, a nem megfelelő táplálkozás következtében jön létre, és jellemzően az inzulinrezisztencia az első lépcsőfoka. De az inzulinszint-problémák az alzheimeres betegekre is jellemzők; bizonyos kutatások során ugyanis a betegek mintegy felénél egyértelműen megállapították az inzulinszint zavarát is. Ez kialakulhat az étrend hatására is, bár teljesen még nem tisztázott a folyamat, azt mindenesetre tudni lehet, hogy a magas cukortartalmú étkezés mellett vannak más hajlamosító tényezők is, például a genetika és bizonyos fehérjéket tartalmazó rostcsomók, melyek inzulinrezisztenciát okozhatnak az agyban.

Így vagy úgy, de a végeredmény az, hogy agyunk glükózfelhasználása sérül. Ám mint említettük, pont ez a nagyon fontos különbség a hagyományos cukorbetegséghez képest: az Alzheimerrel kapcsolatban megállapított inzulinfelhasználási zavar nem a szervezet egészében, hanem kizárólag az agyban alakul ki. Emiatt kapta a 3. típusú diabétesz elnevezést, mert ez merőben másfajta cukorbetegség, mint az eddig ismertek. Úgy is emlegetik az Alzheimer-kórt, mint az agy cukorbetegségét. Kialakulhat tehát a cukorbetegség nyomán is, de felléphet különálló egyfajta elszigetelt agyi cukorbetegségként is.

Magas vércukorszint hatása a szellemi képességekre

Az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél az agyban egyfajta inzulinrezisztencia alakul ki, ami miatt az agy glükózfelhasználása elégtelenné válik. Az agy is, mint szervezet egésze, az inzulin segítségével szabályozza a cukor mennyiségét a szövetekben, így ha az agy inzulinrezisztenssé válik, az agysejtekben sem tud kialakulni és tartósan fennmaradni az optimális vércukorszint, ami az egészséges működésükhöz szükséges. 

A cukor, azaz glükóz a szervezet egyik legfontosabb energiaforrása, elengedhetetlen az alapvető életfunkciók működéséhez. Így van ez az aggyal kapcsolatban is: ha az agysejtek nem kapnak elég glükózt, az alapvető kognitív funkciók sérülnek, például a memória és a feladatmegoldó képesség. Ezzel meg is kezdődik a szellemi leépülés.

Hogyan alakul ki a cukorbetegség az agyban?

A cukorban gazdag étrenden kívül más folyamatok is okozhatnak inzulinproblémákat az agyban. Ezek pontos fetérképezéséhez még további kutatásokra van szükség, ami azonban biztos, hogy még az Alzheimer-kór kialakulása előtt az agyban először egy olyan állapot jön létre, amikor a vérben túl sok az inzulin (hiperinzulinémia); ez az állapot tulajdonképpen az inzulinrezisztencia. Amikor valaki inzulinrezisztenssé válik, szervezete, jelen esetben az agya nem tudja megfelelően hasznosítani a glükózt. Ennek a csökkent glükózfelvevő képességnek a hátterében egyes elméletek szerint agysejtelhalás állhat, ami korlátozza az agy információtovábbító képességét, így okoz idővel szellemi hanyatlást. 

Az Alzheimer-kórban szenvedők agyában elsősorban bizonyos rostszerű csomók okozzák ezt az elhalást. Ezek a csomók rendkívül nagy számban fordulnak elő a betegek agyában, és egy tau nevű fehérjét tartalmaznak. Ez a fehérje felgyorsítja az agyi sejtek működését, azok halálát okozva. Így halnak el a betegek agysejtjei, és így sérül agyuk információtovábbító képessége.

A másik fontos tényező, ami agysejtelhalást okozhat az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél, a sejteken kívül megjelenő amiloid plakkok. Amikor az immunrendszer észleli az amiloid plakkokat, aktiválja az agy immunválaszát, ami igen sok ideig áll fenn, és egy olyan toxikus környezet alakul ki, amely szintén az idegsejtek pusztulásához vezet. De a béta-amiloid plakkok az agy inzulinreceptroaira is hatnak, és csökkentik az inzulinnal szembeni érzékenységét, ami idővel szintén inzulinrezisztenciához vezethet.

Az inzulinzavarok és az Alzheimer-kór összefüggése egyszerre jó és rossz hír is egyben: egy súlyos szövődménnyel több, amelytől az inzulinrezisztenciával küzdőknek, illetve a cukorbetegeknek tartania kell, de ha valóban egyfajta cukorbetegség az Alzheimer-kór előszobája, akkor a legtöbb esetben a folyamat lelassítható, megállítható vagy talán vissza is fordítható, hiszen csak az agysejtek inzulinháztartását és vércukorszintjét kell helyreállítani a betegség megszelídítéséhez. 

Megelőzés és kezelés

A legjobb persze, amit tehetünk, mint mindig, a megelőzés. Ha nem is kizárólagosan okolható az étrend az Alzheimer-kór kialakulásáért, sokat javíthat az esélyein az, aki egy kiegyensúlyozott, rostban, vitaminokban, zöldségben, gyümölcsben gazdag étrendet tart, jellemzően sovány húsokkal kiegészítve. Fontos a rendszeres mozgás is, hiszen a testmozgás is szabályozza vércukorszintet.

A szűrővizsgálatok is lényegesek, egy kutatóorvos szerint, ha időben sikerülne felismerni a hiperinzulinémiát, csökkenthető lenne az alzheimeres betegek száma, hiszen ebben a stádiumban még könnyen kezelhető a betegség. Ha pedig már kialakult a diabétesz vagy a demencia, orvossal konzultálva a gyógyszeres kezelés mellett ki kell alakítani egy cukorbetegétrendet, ezzel is támogatva a gyógyulást. 

Az Alzheimer-kór 10 leggyakoribb jele

Az Alzheimer-kór progresszív idegsejtpusztulással járó betegség 8-12 éves lefolyással. Lassan kezdődik, eleinte csak enyhe feledékenységgel.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• alzheimer-kór
• cukorbetegség
• inzulinrezisztencia
• Életmód