8 nő, aki áttörést hozott az orvostudományban: Karikó Katalintól Virginia Apgarig
Áttörő orvostudományi sikereket nemcsak férfiak, hanem nők is hoztak, és nagyon sokat köszönhetünk nekik.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A 19. század végéig a nők többségének nem sok köze lehetett az orvostudományokhoz, az akkori eszmék veszélyesnek tartották, hogy a háztartás vezetése helyett mással foglalkozzanak.
Lerágott csontnak tűnhet ezt kiemelni, mégis, ha az általunk felsorolt nők többsége nem lett volna állhatatos, akkor ezek a mai napig is gyümölcsöző tudományos felfedezések sem léteznének.
Nők az orvostudományban
Az orvostudomány női úttörői nemcsak az érték el, hogy lehetőség nyíljon a többi nő számára is elhelyezkedni az orvosi szakmában, hanem komoly elismeréseket is kaptak kutatásaik, tetteik miatt. Az Apgar-teszttől kezdve az első hatékony AIDS-gyógyszeren át egészen a Covid-19-vakcináig számtalan, a gyógyításban ma is alkalmazott módszert, gyógyírt fedeztek fel. És bizony közülük jószerivel akadnak olyanok is, akik magyar származásúak. Egyikükről sem szabad megfeledkezni, mert sokat köszönhetünk nekik.
Karikó Katalin neve nemrég vált közismertté a 2005-ben szabadalmaztatott mRNS-terápiának köszönhetően, amit a COVID-19 mRNS-alapú vakcina kifejlesztéséhez használtak fel. A Drew Weissmannal együtt dolgozó Széchenyi-díjas kutatóbiológus felfedezése egyesek szerint olyan betegségek orvoslásában is segíthet, mint a malária vagy a rák.
Schönberger Margit - vagy Margaret Schönberger Mahler - a gyermekpszichológia terén ért el áttöréseket. Nevéhez fűződik a Margaret Mahler-modell, mely a gyermeki fejlődés korai szakaszaira fókuszált, és részekre tagolta azt az időszakot, amit Sigmund Freud az „elsődleges nárcizmus” korszakának nevezett. Elméletének köszönhetően nagyobb rálátás nyílt a gyermekek viselkedésének változásaira.
Hugonnai Vilma nem egy felfedezése miatt vált híressé, hanem azért, mert ő volt a legelső magyar nő, aki orvosként praktizálhatott, ezzel megnyitotta az orvostudomány kapuját a nők számára. Állami kitüntetésben is részesült az első világháború alatti tevékenysége miatt: 14 városban szervezett betegmegfigyelő központot a hadi sérültek ápolására.
Az osztrák-magyar családban született dr. Gerty Cori az első nő, aki orvosi Nobel-díjat kapott. Férjével együtt éveken át kutatták a glükóz metabolizációjának folyamatát, mígnem azonosítottak egy enzimet, ami segíti a glikogén glükózzá bomlását. Felfedezésüket később a cukorbetegek terápiájában hasznosították. 2004-ben férjével együtt megkapták a National Historic Chemical Landmark-díjat.
A magyar származású Gisella Perl Auschwitz-Birkenauban fogolyként ápolta a betegeket. Mengele megbízta, hogy az összes terhes nőt jelentse neki, de amikor rájött arra, hogy kivégzésre küldik őket, úgy döntött, inkább abortuszt végez rajtuk. Szabadulása után a meddőségben szenvedő nőknek segített, kutatta a hüvelyi fertőzések kezelését, és a fogamzásgátló tabletták elfogadtatása mellett is kardoskodott.
Françoise Barré-Sinoussi még 1983-ban sikeresen elkülönítette az AIDS terjedéséért felelős HIV vírust, ám kutatását évekig beárnyékolta egy vetélytársa, aki ugyanakkor publikálta eredményeit. Később kiderült, hogy mintái Barré-Sinoussi laborjából származnak. A virológus felfedezése kulcsfontosságú a mai napig a vírus elleni harcban, 2008-ban kutatótársával, Luc Montagnier-vel együtt orvostudományi Nobel-díjat kaptak.
Dr. Gertrude B. Elion forradalmi módszert fejlesztett ki a gyógyszerkutatásban George Hitchings biokémikussal együtt, mely az egészséges és a patogén sejtek különbségére összpontosított. Eredményeik hozzájárultak többek között a leukémia, az AIDS vagy a malária későbbi gyógyszeres kezelésének kidolgozásához is. Társával 1988-ban orvosi Nobel-díjat kapott.
Dr. Virginia Apgar neve sokak számára ismerős lehet, hiszen róla nevezték el az újszülötteknél alkalmazott Apgar-tesztet. Az 1900-as évek első felében a csecsemőhalandóság mértéke már csökkent a régi időkhöz képest, de még mindig sok kisbaba vesztette életét. Módszerének köszönhetően idejekorán észrevehetővé váltak az esetleges komplikációk, rengeteg életet mentett meg az öt lépcsőből álló teszttel.
(Slideshow képek forrása: Krdobyns / Wikipedia CC BY-SA 4.0, muzeon.ro / Instagram, GlaxoSmithKline plc / Wikipedia CC BY 4.0, Magyar Elektronikus Könyvtár / Wikipedia Közkincs, Krakowskie Centrum Psychodynamiczne / Facebook, Getty Images Hungary, borító-és ajánlókép forrása: Krdobyns / Wikipedia CC BY-SA 4.0 és Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
- betegség
- érdekesség
Ki volt Alzheimer és Down? 10 ember, akiről betegséget neveztek el
