A Parkinson-kór 7 korai tünete: szaglásvesztés és alvászavar is jelezheti a betegséget

A Parkinson-kór meglehetősen gyakori degeneratív idegrendszeri betegség, mely rendszerint mozgásszervi és más, idővel lassan erősödő neurológiai tünetekkel jár. Általában ezek hatvanéves kor felett jelentkeznek, de az érintettek 5-10%-ánál már korán, ötvenéves kor alatt is hírt adhat magáról a betegség.

A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, ám az előírt gyógykezelés betartásával az állapot jelentősen javítható, a tünetek kordában tarthatók, a betegség progressziója lassítható. A korai tünetek sok esetben rendkívül enyhék, ami megnehezíti a diagnózist, ám a korai felismerés nagyban javítja az állapotjavulás esélyét.

A Parkinson-kór korai tünetei

A betegség legismertebb tünete a remegés, a mozgás megváltozása, eleinte egészen enyhe formában: a végtagok, így kéz, az ujjak nyugalmi remegése intő jel. Ez akár csak a test egyik oldalán is jelentkezhet kezdetben. A mozgásproblémákon felül koordinációs, egyensúlyi zavarok léphetnek fel, így előfordulhat, hogy az ember könnyebben elejt, felboríthat dolgokat.

A járásmód kissé megváltozhat az addigi gördülékeny mozgáshoz képest: az ember kissé előrehajolhat, csoszoghat sétálás közben, a lépések rövidülnek, idővel egyre lassuló mozgás, egyre nehezebb lábemelés jellemző.

A hang remegése, a beszéd módosulása, halkulása, továbbá a kézírás megváltozása, a betűk kisebbé válása is előjelezheti a bajt. Az alvászavarokat is fontos jelként értelmezik a betegségben, ezt a gyors szemmozgásos alvási viselkedészavar és a nyugtalan láb szindróma is okozhatja.

A szaglásképesség részleges vagy időleges elvesztése, csökkenése is jelzésértékű lehet. Az arckifejezések változásai is korai tünetnek számítanak, amely az arcizmokat irányító idegek működési zavaraiból eredhet. 

A tünetek fokozódhatnak

A járás, az írás vagy a hangképzés nehézsége idővel, különösen kezeletlen probléma esetén egyre fokozódhat, az izmok merevebbé, fájdalmasabbá válhatnak, a mozgási tartomány korlátozódik. A testtartás görnyedtebb lehet, az egyensúlyt, a koordinációs képességet gyakrabban elveszítheti az ember, ahogy az automatikus mozgások végzése is nehézségekbe ütközhet.

A Parkinson-kórral együtt idővel más kísérő állapotok, szövődmények is felléphetnek, ilyenek a gondolkodási nehézségek, kognitív zavarok, az érzelmi változások, depresszió, a szorongás, de a nyelési problémák, az akadályozott rágás, az erősödő alváspanaszok, a gyakori éjszakai megébredés, a vizelési zavarok, a székrekedés. A vérnyomásváltozások, a szédülés, az erős fáradékonyság, a szexuális teljesítmény romlása és testszerte érzett fájdalmak is felmerülhetnek. Az orvos által előírt kezelési metódus szigorú betartása ezért az érintett kiemelt érdeke.

A Parkinson-kór okai

A Parkinson-kór tüneteinek többsége közvetlenül az idegvégződések roncsolódásából következik. A mozgáskoordináció zavara a dopamint termelő sejtek pusztulására, a dopaminszint csökkenésére is visszavezethető, az alacsony noradrenalinszint a merevséghez, a testtartás változásához és az érzelmi problémákhoz is hozzájárul.

A betegség közvetlen kiváltó oka egyelőre ismeretlen, a kutatók szerint kialakulásában ritkán esetleg a gének, génvariációk és a környezeti tényezők is szerepet kaphatnak. A családi halmozódás mellett a méreganyagoknak való kitettség, különösen a növényvédő és gyomirtó szerek gyakori expozíciója is növelheti a kockázatot, de a múltbéli fejsérülés is rizikófaktor lehet. 

A vizsgálatok alapján több változás is bekövetkezik az érintettek agyában, így a Lewy-testek, illetve az alfa-szinuklein jelenléte összefüggésben lehet a betegség kialakulásával és lefolyásával. Ezek felhalmozódása az idegsejtek elvesztése révén a mozgásra, az agyműködésre és a hangulatváltozásra is hatással lehet.

A betegség az idősebbek és a férfiak körében gyakrabban alakul ki. Autoimmun tényezők is összefüggésben állhatnak a kórral, a rheumatoid arthritis némiképp nagyobb Parkinson-kockázattal járhat a tanulmányok alapján.

Kutatják a megelőzés lehetőségeit

Mivel a Parkinson-kór közvetlen oka jelenleg még nem ismert, ezért biztos recept sincs a megelőzésére. Egyes kutatások kimutatták, hogy a rendszeres aerob mozgás valószínűsíthetően csökkenti a betegség kockázatát, más vizsgálatok eredményei a koffeintartalmú italok, így a kávé- és a zöldtea-fogyasztás potenciális védő hatására utaltak, ám ezekre még nincs elegendő bizonyíték.

Feltételezik, hogy egyes tápanyagok is segítik a védekezést, laboratóriumi vizsgálatok alapján a kurkumában levő kurkumin antioxidánsok, illetve a flavonoidok hatásosak, míg az aldehidek kerülendők, ezek például az étolajok többszöri felhasználásánál keletkezhetnek.

Memóriavédő gyógynövények

Akadnak olyan gyógynövények, amelyek védik a memóriát, és hozzájárulnak a szellemi egészséghez.

(Képek: Getty Images.)

• parkinson-kór
• neurológia
• idegrendszer
• tünetek és betegségek
• korai felismerés
• krónikus betegség
• Életmód