Meglepő, mi jósolhatja meg évekkel korábban a Parkinson-kórt: ezekhez a gyomorpanaszokhoz köthető
A Parkinson-kór kialakulását megjósolhatják bizonyos gyomorpanaszok is - derült ki egy friss kutatásból.
Kutatók szerint a Parkinson-kór fokozott kockázatára utalnak bizonyos emésztési problémák, amire nemrég sikerült bizonyítékot is találniuk.
Összesen 4 olyan, az emésztőrendszerrel kapcsolatos panaszt vettek észre, amik szoros összefüggést mutattak az évekkel később kialakuló, jelenleg még gyógyíthatatlan idegrendszeri betegséggel.
A Parkinson-kór korai tünete lehet az emésztési probléma
A Parkinson-kór egy progresszív idegrendszeri betegség, jellemző tünetei közé tartozik a lelassult mozgás, az izommerevség és a remegés. A Gut magazinban megjelent 2023-as kutatás szerint azonban bizonyos gyomorpanaszok már akár évekkel korábban megjósolhatják a kialakulását.
A székrekedés, a nyelési nehézség, azaz diszfágia és a gyomorürülési zavar, a gasztropatézis több mint kétszeresére növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg a hasmenés nélküli irritábilisbél-szindróma (IBS) 17%-kal emeli a rizikóját.
A tanulmányban a kutatók azt is pedzegették, hogy a vakbélműtét pedig csökkentheti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, hiszen feltételezéseik szerint a kiváltó ok a vakbélben keresendő. A kutatás társszerzője, dr. Pasricha elmondta a MedicalNewsToday oldalán, hogy arra ugyan számítottak, hogy az eredmények összefüggést mutatnak a bélrendszeri állapotok és a Parkinson-kór kialakulása között, mégis meglepődtek azon, hogy mennyire meghatározóak lehetnek ebben a folyamatban.
Már egyre több kutatás mutat arra, hogy a Parkinson-kór a bélben kezdődhet, de a jelenlegi vizsgálat során a kutatók olyan bizonyítékokat találtak, amelyek arra utalnak, hogy egy bélben keletkező autoimmun válasz a Parkinson-kór korai szakaszának hasonló stádiumához vezethet. Az átfogó kutatás során több ezer orvosi feljegyzést vizsgáltak meg, összesen 24 624 Parkinson-kórral diagnosztizált ember adatait vették górcső alá, ezeket hasonlították össze Alzheimer-kórban, cerebrovaszkuláris, azaz az agyi erekhez kapcsolódó betegségekben és egészséges szervezetű emberek adataival. Ezután megvizsgálták azt, hogy milyen arányban szenvedtek bizonyos bélrendszeri problémákkal a diagnózist megelőző években, és ekkor vették észre a kapcsolatot.
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Külön csoportokba osztották azokat a felnőtteket, akiket valamilyen bélbetegséggel diagnosztizáltak, beleértve a Crohn-betegséget és azt is, hogy átesett-e vakbélműtéten. Öt éven keresztül tanulmányozták orvosi feljegyzéseiket, hogy megtudják, kinél alakult ki Parkinson-kór vagy más neurológiai probléma.
Már 2003-ban felmerült a Parkinson-kór és a bélbetegségek kapcsolata, méghozzá dr. Heiko Braak közreműködésével, aki frankfurti Johann Wolfgand Goethe Egyetem egyik professzora, és ő volt az első, aki felvetette, hogy a Parkinson-betegség olyan embereknél alakul ki gyakran, akik korábban valamilyen emésztőrendszeri problémában szenvedtek. Éppen ezért ezt a jelenséget Braak-hipotézisnek nevezték el.
A Parkinson-kórban szenvedő egyének idegrendszerében alfa-szinuklein, egy fehérje felhalmozódása történik, ami csomókat képez, ezeket Lewy-testeknek neveznek. Dr. Heiko Braak szerint az abnormális alfa-szinuklein a vagus ideg - mely a gyomor-bélrendszer, a szív és más szervek közötti kommunikációért felelős - segítségével terjedhet a bélből a középagyba.
Ettől függetlenül a kutatók felhívták arra a figyelmet, hogy nincs ok aggodalomra. A Parkinson-kór kialakulásának általános kockázata alacsony, így még 2–4-szeres növekedés is nagyon kicsi rizikót jelent. Az előbb felsorolt gasztrointesztinális betegségekben szenvedő betegek túlnyomó többségénél tehát soha nem fog kialakulni. Mindenesetre ez a tanulmány olyan jövőbeni terápiákhoz vezethet, amelyek segíthetnek lelassítani a Parkinson-kór progresszióját, így tovább fogják vizsgálni az eredményeket.
Olvass tovább: ez a tápanyag segíti az idegrendszer és a máj egészséges működését
A kolin se nem vitamin, se nem ásványi anyag, de nagyon fontos az egészség szempontjából. Hiánya a zsírmáj kockázatát is növelheti.
Támogatja az idegrendszer és a máj egészséges működését: mennyi kolint kell bejuttatni a szervezetbe egy nap?
A kolin se nem vitamin, se nem ásványi anyag, de nagyon fontos az egészség szempontjából. Hiánya a zsírmáj kockázatát is növelheti.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
- idegrendszer
- huntington-kór
Az agyi idegsejtek folyamatos pusztulásával jár a betegség: 30-40 éves kor körül jelentkeznek az első tünetek
- szédülés
- neurológia