Négynapos munkahét: ezért lenne jó a szakértő szerint

Valószínűleg minden gyerek és felnőtt fejében megfordult már néhányszor, hogy milyen jó is lenne, ha pénteken már nem kellene iskolába, dolgozni menni.

Az Egyesült Királyságban nemrégiben egy vezető közegészségügyi szakember hívta fel a döntéshozók figyelmét a négynapos munkahét létjogosultságára - írja a The Guardian.

John Ashton professzor szerint ez segítene enyhíteni a mentális és fizikai egészségügyi problémákat - valamint megoldást jelenthetne a munkanélküliség problémájára is.

Munkahelyi stressz csökkentése szabad péntekkel

A munkahelyi stressz olyan egészségügyi problémákkal áll szoros összefüggésben, mint az alvásproblémák, az elhízás, a csökkent termékenység, a mentális betegségek - többek között a depresszió és a szorongás -, de magas vérnyomást, szív- és érrendszeri betegségeket is kiválthat. Erről bővebben olvashatsz korábbi cikkünkben.

A négynapos munkahét a brit szakember szerint szükséges ahhoz, hogy az emberek élvezi tudják az életüket, több időt tölthessenek a családjukkal, csökkenjen a magas vérnyomással kezelt betegek száma, több mozgás férjen bele az életükbe.

10-20 éven belül

Ashton professzor szerint a négynapos munkahét bevezetésére a következő 10-20 évben sort kell keríteni, - nemcsak Angliában, véleménye szerint európai szintre kell emelni. A felszabaduló harmadik szabadnapot közösségi aktivitásra fordíthatnák a munkavállalók. Nem véletlen, hogy éppen egy brit szakember fejéből pattant ki a négynapos munkahét ötlete: Európában az Egyesült Királyságban dolgozók munkaideje számít az egyik leghosszabbnak.

Egészségesebb munkamegosztás

Világszerte komoly egészségügyi és gazdasági problémákat okoz, hogy nem létezik az egészséges munkamegosztás. Míg a lakosság komoly hányada túl keményen - nem napi nyolc órában - dolgozik, addig jelentős részük nem jut álláshoz, vagy csak részmunkaidős állást kap.

Munkanélküliség Magyarországon

Míg hivatalos adatok szerint 2012-ben évi 10,9%-os volt munkanélküliség hazánkban, addig a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014 első negyedévében már csak 8,3%-os.

Ennek hátterében azonban két dolog áll: az egyik, hogy munkavállalónak számolják a közmunkaprogramban részt vevőket - akik csak három-nyolc hónapos időintervallumra szóló munkát végeznek - valamint azok, akik nem fogadják el a számukra felkínált munkát, egyszerűen kiesnek a rendszerből, hivatalosan nem számítanak munkanélkülinek. Erről a témáról bővebben olvashatsz korábbi cikkünkben.

• megelőzés
• szívbetegség
• stressz
• magas vérnyomás
• munka
• depresszió
• munkahelyi ártalmak
• szorongás
• Életmód