A könnyekből megtelt tó – A Balaton szívfacsaró történetét még a helyiek se ismerik

A Balaton sokunk szívét megdobogtatja. Nem csoda, hiszen lenyűgöző szépségének, mesés kirándulóhelyeinek és csalogató strandjainak nehezen lehet ellenállni. Ám nemcsak természeti kincsekben, hanem legendákban is gazdag a magyar tenger!

Az évek során rengeteg lebilincselő történet és izgalmas monda maradt fenn a Balatonról, annak keletkezéséről és településeiről – ezekről rántjuk le a leplet most induló cikksorozatunkban. 

Legendák a Balaton keletkezéséről

Gondoltad volna, hogy a balatoni régiót egykor gyönyörű istennők, vad óriások, elbűvölő tündérek és többfejű sárkányok lakták? Ezek a mesebeli lények mind jelen voltak a tó keletkezésénél – legalábbis erről tanúskodnak azok a mondák, amelyek a Balaton misztikus világába engednek bepillantást. Bizonyos elbeszélésekben hangsúlyos szerepet kapnak a kecskék és a pásztorok is, de egy magyar király, sőt, még az Úr Jézus is megjelenik ezekben a történetekben.  

Könnyező tündérek, harcias sárkányok és veszekedő óriások 

A Balaton keletkezése kapcsán számos legenda él, és talán mondanunk sem kell, de egyik izgalmasabb, mint a másik! Több történet is arról szól, hogy a tó vize nem másból, mint mesebeli lények könnyeiből gyűlt össze. 

Az egyik monda szerint élt ezen a vidéken három tündérlány, akiket kinézett magának a szomszéd birodalomban uralkodó három sárkány. Látva szépségüket, elhatározták, hogy elrabolják őket, és elviszik a váraikba. A tündérlányok fiútestvére nem hagyta annyiban a dolgot, elindult kiszabadítani a húgait a sárkányok karmai közül. Hatalmas csatát vívott mindhárom szörnnyel, végül sikerült mindegyiket megölnie, de sajnos a harc végére ő is összeroskadt, és elszállt belőle az élet. A tündérek egyre csak siratták testvérüket, könnyeik lassan patakká, majd folyóvá duzzadtak, végül hatalmas tóvá gyűltek össze, amit az emberek Balatonnak neveztek el.

Van olyan legenda, amely óriásokhoz köti a tó kialakulását. Az egyik történet arról regél, hogy a Bakony erdejében élt két óriáscsalád, akiket mindenki került, mert hamar dühbe gurultak, és ilyenkor csak törtek-zúztak. Egy vadászat alkalmával a két családfő – akik nem mellesleg testvérek voltak – összetűzésbe került, ugyanis a kiszemelt öt vadmalacból egyet elszalasztottak. Az óriások nem tudtak kiegyezni abban, kinek a hibája volt ez, és hogy ki csapta agyon az anyakocát, ezért hatalmas veszekedésbe kezdtek. A szóváltás pofonokba torkollott, eközben azonban az óriásgyerekek nem zavartatták magukat, békésen játszottak, és homokból várakat építettek.

A verekedés később annyira elfajult, hogy mindkét óriás életét vesztette. Az óriásasszonyok keserves sírásra fakadtak, könnyeikkel pedig lassan megtöltötték azt a gödröt, ahonnan a gyerekek a homokot nyerték. Ezekből a könnyekből született a Balaton, a homokvárakból pedig a tanúhegyek.    

Égi teremtmények könnye és a balatoni szőlő titka 

Olyan legenda is fennmaradt a Balaton kapcsán, amely az Úr könnyének tulajdonítja a tó születését. Az elbeszélés szerint, miután Isten megteremtette a világot, és megpillantotta a szépséges Balaton-felvidéki hegyeket, annyira meghatódott, hogy kicsordult a könnye. A könny hamar ellepte a vidéket, és gyönyörű zöld vizű tó lett belőle. Egy másik elbeszélés a Balaton keletkezésén túl arról is bizonyságot ad, miben rejlik a környék szőlőinek varázsa, és miért olyan zamatosak a balatoni borok.

Ez a történet egy páratlan szépségű istennőről szól, akibe annyira beleszeretett a Föld szelleme, hogy bármivel kész volt elkápráztatni őt. Földet rengetett és sziklákat dobált, hogy bemutassa hatalmas erejét, de az istennő, ahelyett, hogy elámult volna, rettegni kezdett a rendhagyó szerelmi vallomások láttán.

A mennydörgő udvarlás elől egy titkos barlangba bújt, a Föld szelleme pedig hiába kereste, nem találta szerelmét. Kétségbeesésében megszakadt a szíve, teste helyén hatalmas mélység alakult ki, zuhanásával pedig betemette az istennő rejtekét is. Csak egy kis hasadék maradt szabadon, ezen folytak ki az istennő könnyei – így keletkezett a Balaton. A környék szőlőtőkéit azóta is ez a kettős istenség táplálja: a Föld szellemének ősi ereje, vad szenvedélye és az istennő szépsége, lágy könnyei. Ettől olyan zamatosak a Balaton borai.

Elnyelt kecskenyájak a Balatonban 

A Balaton kapcsán számos olyan monda született, amelyekben a kecskék központi szerepet játszanak. Ezek közül kiemelkedik II. András királyunk legendája, amely az elnyelt kecskenyájak történetét regéli el. A monda szerint a keresztes háborút követően kiürült a magyar kincstár, ami II. András királyt nagyon nyomasztotta.

Egyszer aztán eljutott hozzá a hír, hogy Zalában él egy gazdag pásztor, akinek annyi a nyája, hogy számolni sem tudja, emellett rengeteg pénze és elásott kincse van. Elment hát hozzá a király segítséget kérni, de a pásztor esküdözött, hogy nincs neki nagy vagyona, csak az az egy kecskenyája.

A király e válasz hallatán szörnyű haragra gerjedt, és elátkozta a pásztort, hogyha hazudik, akkor a föld nyelje el. Abban a pillanatban megnyílt a föld, hatalmas hullámok törtek fel, és elnyelte a pásztort a kecskenyájjal együtt. Így keletkezett a Balaton, az elnyelt kecskenyájat pedig mind a mai napig lehet látni szeles, viharos időben, ahogy végigfutnak a hullámokon. Nemhiába mondják erre a helyiek azt, hogy „kecskézik a Balaton”. 

Ha kíváncsi vagy, milyen más legendák kapcsolódnak még a magyar tengerhez, kövesd figyelemmel a cikksorozat további részeit! A We Love Balaton oldalán pedig további érdekes cikkeket találsz a Balaton környéki településekről és helyszínekről. 

(Felhasznált források: Tokody Klára 2022. Csodák tava – Mondák és legendák a Balatonról. Budapest, Könyvmentorok Könyvkiadó.)

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• balaton
• történet
• legenda
• balatoni legendák
• Utazás