Ez veszélyezteti minden 3. magyar gyerek egészségét

Egy 2014-ben készített magyar kutatásából derült ki, hogy hazánkban minden harmadik iskoláskorú gyermek reggeli nélkül indul el otthonról.

Bár hétvégén valamelyest javul az arány, elszomorító a magyar gyerekek reggelizési szokásairól festett kép.

A reggeli szerepe

A reggelinek fedeznie kellene a napi szükséges energiabevitel 20%-át. Az a gyerek, aki nem reggelizik, nehezebben figyel oda az órákon, fizikai teljesítőképessége romlik. Szélsőséges esetben akár rosszulléthez, ájuláshoz is vezethet a nap első étkezésének elmaradása. A reggeli elhagyása ráadásul növeli az elhízás kockázatát is.

Milyen az ideális reggeli?

Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a reggeliző gyerekek esetében is magas azoknak a száma, akik nem éppen napindításra alkalmas, tápanyagban gazdag ételt fogyasztanak. A párizsis zsemle például nem kifejezetten jó választás - sem gyerekek, sem felnőttek számára. Egy pohár kakaó több ugyan a semminél, de az optimális reggelihez fogyasszuk teljes kiőrlésű szendviccsel, zöldségekkel gazdagítva.

Az ideális reggelinek tartalmaznia kell fehérjét: ez nemcsak húsból, származhat, hanem tejtermékből vagy tojásból is. Fontos továbbá, hogy a szénhidrát is helyet kapjon a reggeliben, de ne fehér liszttel készült pékáru, hanem például zabpehely vagy teljes kiőrlésű kenyér formájában. Végül lényeges, hogy friss zöldséget vagy gyümölcsöt is tartalmazzon a nap első étkezése. Egy pohár túrókrém teljes kiőrlésű pékáruval, esetleg egy pohár natúr joghurt zabpehellyel jó választás lehet. Hozzá pedig jöhet egy alma, körte vagy paradicsom, paprika.
Mindemellett a folyadékfogyasztásról sem szabad elfeledkezni: egy pohár tej, víz, esetleg koffeinmentes tea jó választás lehet.

Fontos, hogy ne olyan italokat fogyasszon a gyerek, amelyek hozzáadott cukrot tartalmaznak.

Minőségi éhezés

Nem a mennyiségi éhezés, vagyis a szükségesnél alacsonyabb kalóriabevitel fenyegeti a magyar gyerekeket - ez inkább a fejlődő országokra jellemző -, sokkal inkább a minőségi éhezés. Aki nem reggelizik ébredés után, a nap során valószínűleg behozza az iskoláskorú gyermekek számára javasolt 2200-2500 kalóriányi energiabevitelt, ám nagyon nem mindegy, hogy milyen élelmiszerekből veszi fel ezt.

A minőségi éhezés lényege, hogy az érintett nem jut hozzá a szervezete optimális működéséhez szükséges ásványi anyagokhoz, vitaminokhoz, nyomelemekhez. Leggyakoribb talán a D-vitamin, kalcium-, illetve vashiány.

Így előzheted meg!

Ahhoz, hogy ne alakuljon ki minőségi éhezés, fontos, hogy a napi tápanyagbevitel nagyjából 55%-át tegyék ki a szénhidrátok, amelyek nélkülözhetetlenek a megfelelő agyműködéshez és izommunkához. A minőségi szénhidrátok legfőbb forrásai a teljes kiőrlésű tészták, pékáruk, a burgonya és a gyümölcsök. Az energia tárolásában, a növekedésben, valamint az agy fejlődésében komoly szerepet játszó zsíroknak a napi tápanyagbevitel 30%-át kell kitenniük. Ennek fedezésére jó választást jelenthetnek az olajos magvak, az olajos halak vagy éppen az olívaolajjal készült ételek. A tápanyagbevitel maradék 15%-át a sejtek, izmok és más szövetek felépítésében részt vevő fehérjék teszik ki. Ezt tejből, tojásból, jó minőségű hal- és húsfélékből lehet legkönnyebben fedezni.

• gyermekéhezés
• éhezés
• minőségi reggeli
• egeszseg
• Jó étellel teljes az élet