A negatív citológiai leletek harmada téved: így kérd a szűrést a nőgyógyászodtól, hogy biztosra menj

A méhnyakrák korunk egyik legalattomosabb ráktípusa: a 45 év alatti nők körében ez a második leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedés, ráadásul évente közel negyedmilióan halnak meg következtében, ami elképesztő számadat. A tragédiát tovább súlyosbítja, hogy az esetek 24-32%-ában olyan nők az érintettek, akik korábban a citológiai szűrésükön negatív eredményt kaptak.

Vajon hogyan fordulhat elő mindez a 21. században, és milyen módon lehet megtalálni a valóban biztos megoldást? A sokakban felmerülő kérdésekre dr. Járay Balázs citopatológus, klinikai főorvos, a Medserv+ alapítója válaszolt, aki egyúttal rávilágított a legkorszerűbb lehetőségekre is.

- Hogyan fordulhat elő ma az, hogy rendszeres citológiai szűrés és a negatív eredmény ellenére kiderül egy nőről, hogy méhnyakrákos?

- A citológiai vizsgálat megbízhatóságának egyik legfontosabb korlátja a mintavétel. Ha a kenet nem tartalmazza a daganatos elfajulásnak indult sejteket, akkor a mintát a laboratórium negatívnak fogja értékelni. Valójában azért javasolt negatív eredmény esetén is a szakmai ajánlások szerinti három évnél gyakrabban ismételni a citológiai vizsgálatot, hogy a mintavételi hibából adódó kockázatot mérsékeljük, és az akár tíz évig is eltartó rák kialakulása során előbb-utóbb megtaláljuk a burjánzásnak induló sejteket.

Az esetek harmadában téved

- Jelenleg Magyarországon a reflex HPV-teszt ajánlott, azaz kóros citológiai lelet után történik meg a vizsgálat, ennek hatékonysága azonban megkérdőjelezhető, ugyanis számos tanulmány alapján megállapítható volt, hogy a citológiai módszerrel történő szűrés specifikus, de szenzitivitása alacsony, átlagosan 70%-os, azaz a súlyos daganatmegelőző állapotok 30%-ánál álnegatív eredmények születnek. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az invazív méhnyakrákos betegek harmada rendszeresen járt szűrésre, negatív vagy jelentősen alábecsült eredményt kapva.

- Lehet-e a hagyományos vizsgálat eredményénél biztosabbat kapni? Miben ígér többet a Medserv+, és hogyan zajlik a szűrés a hagyományos szűrésekhez képest?

- A szenzitivitás javításának érdekében számos országban elterjedt a primer szűrés metodikájaként a kombinált teszt, amikor egy mintavételből megtörténik mind a citológiai vizsgálat, illetve a HR-HPV DNS-teszt is, így negatív citológiai eredmény mellett is megtaláljuk a HPV-vel fertőzött nőket, amivel a szűrés szenzitivitása 98%-ra emelhető.

Ez a módszer Magyarországon is kezd elterjedni, remélhetőleg a társadalombiztosítás vállalja terheit. A mintavétel semmiben sem különbözik a jól ismert citológiai mintavételtől, itt a mintavevőt a kenet elkészítése után egy speciális folyadékba helyezik, és ezt is beküldik a laboratóriumba. A DNS-teszt a fiatalok magas átfertőzöttsége miatt csak 25, más protokollok szerint 30 év felett ajánlott, 25 éves kor alatt csak a citológiai vizsgálat javasolt.

Nem csak a bajt jelzi

- A Medserv + további előnye, hogy az alkalmazott biomarkerek segítségével pontosan kimutatható, hogy a méhnyakrák kialakulásának folyamata melyik stádiumnál tart. Ennek terápiás következménye van: a teszt egyértelműen jelzi, hogy szükség van-e sebészeti beavatkozásra, vagy sem.

- Milyen régóta működik ez a módszer Magyarországon? Mely HPV-típusok kimutatására alkalmas, és milyen időközönként szükséges a vizsgálat elvégzése?

- 18 hónappal ezelőtt sikerült beszerezni a szükséges automatákat és reagenseket, 12 hónapja indult élesben ez a fajta szűrés, és havi 500 kombinált teszt esetünk van, ez az összes citológiai szűrésnek még csak töredéke sajnos. A teszt azonban 14 magas rizikójú vírust felismer, külön értékeli a legveszélyesebb 16-os és 18-as törzset, a többi 12 kevésbé veszélyes törzset egyéb magas kockázatú HPV-nek értékeli.

A veszélyeztetett hölgyek gyakorlatilag 100%-ban kiemelhetőek az egészséges populációból, annak valószínűsége, hogy mindkét teszt negativitása esetén öt éven belül kialakul a betegség, minimális, ezrelékekben mérhető csupán, ezért a szűrési intervallum három-öt évre is kitolható.

- Ha egy nő elmegy a nőgyógyászhoz, mi az a néhány kérdés, amit feltétlenül tegyen fel az orvosnak? Ha kiderült a pozitív eredmény, a gyors intézkedés életbevágó lehet: kihez fordulhat ez esetben?

- A legfontosabb kérdések a következők: milyen mintavevő eszközt használ, milyen rendszerben kapja a citológiai eredményt, használják-e az úgynevezett Bethesda-klasszifikációt, vagy csak egy elavult rendszer szerinti P számot közöl vele orvosa, elvégzi-e a citológus által esetlegesen javasolt HPV-tesztet és javasolja-e az egy időben végzett HPV-vizsgálatot mint a primer szűrés részét 30 éves kor felett?

Pozitív lelet esetén kolposzkópos vizsgálatra és esetenként szövettani mintavételre van szükség, ez lehet kis biopszia vagy kúpkimetszés, ezek ambulánsan végezhető beavatkozások, nem bonyolultak, bárki számára elérhetőek nőgyógyász kollégáinknál. Az időben felismert daganatmegelőző állapotok kis beavatkozással 100%-ban meggyógyulnak.

• női egészség
• hpv
• méhnyakrák
• rák
• daganat
• orvosi vizsgálat
• nőgyógyász
• nő
• interjú
• Életmód