Így előzhető meg egy második szívinfarktus: 5 dolog, ami nélkülözhetetlen a kardiológiai rehabilitációban

A kardiológiai rehabilitáció célja nemcsak az, hogy megelőzhető legyen egy második szív-érrendszeri esemény, például szívinfarktus, de az is, hogy a fizikai változtatásokon túli szakértői támogatással élhető, fenntartható, sőt élvezhető legyen az új életmód.

Dr. Müller Gábor , a KardioKözpont kardiológusa szerint így lehet a kényszer szülte igényből előnyt kovácsolni.

Ekkor fontos a kardiológiai rehabilitáció

A kardiológiai rehabilitáció többet jelent annál, mint egy szív-érrendszeri esemény, például szívinfarktus után a kórházban történő kezelés. A hosszú távú kardiológiai gondozás célja ugyanis nem csak az esemény utáni felépülés támogatása, de az is, hogy az élet hátralévő része jó minőségű legyen, és jelentősen visszaszoruljanak azok a kockázati tényezők, amelyek a szív-érrendszeri betegséghez és esetleg a műtéthez vezettek.

Éppen ezért minden jelentős hazai és külföldi szakmai szervezet támogatja a kardiológiai rehabilitációt, beleértve az American Heart Associationt is.

Különösen ajánlott a hosszú távú program az alábbi események után, illetve állapotok megléte esetén:

• szívinfarktus,
• szívkoszorúér-betegség,
• szívelégtelenség,
• perifériás artériás betegség (PAD),
• mellkasi fájdalom (angina pectoris),
• bizonyos örökletes szívbetegségek,
• szívizomgyulladás,
• bypassműtét, sztentbeültetés, angioplasztika,
• szív- vagy tüdőtranszplantáció,
• szívbillentyű-beültetés,
• pulmonális hipertónia.

Ez az 5 alapeleme a kardiológiai rehabilitációnak

1. Kardiológiai és életmódbeli felmérés, kivizsgálás

Ahhoz, hogy valaki hatékonyan és egyben biztonságosan részt vehessen a hosszú távú kardiológiai gondozásban, gondos állapotfelmérésen kell részt vennie, amelynek alapja természetesen a kardiológiai kivizsgálás. Ahhoz viszont, hogy a megfelelő mozgás- és étkezési terv is megszülethessen, bizonyos esetekben szükség lehet más szakorvosi eredményekre is (például ortopédiai és endokrinológiai), valamint olyan speciális vizsgálatokra, mint a terheléses EKG, hogy minél inkább csökkenthető legyen a kockázat.

2. Rendszeres orvosi kontroll

- Több szív-érrendszeri betegség és állapot esetén el kell fogadni, hogy immár folyamatos kardiológiai ellátásra, gyógyszerszedésre van szükség. Mivel azonban az állapot változhat - a kardiológiai rehabilitáció következtében sokszor pozitívan - időről időre szükséges a kontroll. Ilyenkor van lehetőség az alkalmazott terápia ellenőrzésére, az esetleges módosításokra - hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

3. Fizikai aktivitás

Szívbetegségek esetén, műtétek után kifejezetten szükséges a gondosan felépített mozgásprogram, még csak véletlenül sem szabad a tartós „betegállomány” állapotába ragadni. Általában elmondható, hogy az ismert napi 10 ezer lépés alapvető, de a kardiomozgást, mint tempós séta, biciklizés, evezés, kocogás, érdemes kiegészíteni izomerő-fejlesztéssel is. Mindez akár ijesztőnek is tűnhet egy szívbeteg számára, de a rehabilitációban dolgozó szakemberek - így a mozgásterapeuta is - nemcsak a hatékonyságra, de az élvezhetőségre is nagy hangsúlyt fektetnek. 

4. Dietoterápia

A szív-érrendszeri betegeknek kidolgozott dietoterápia több, mint az általánosan ajánlható DASH-diéta. Hiszen itt nemcsak a zsíros húsok és feldolgozott, sós élelmiszerek visszaszorítása a cél, de a szív-érrendszer szempontjából fontos rostok, ásványi anyagok és vitaminok beépítése és szükség esetén a súlycsökkentés is - ami önmagában is kockázati tényező. Ráadásul a dietetikus által kidolgozott, személyre szabott étrend nemcsak a hasznosságot tartja szem előtt, de az egyéni ízlést és lehetőségeket is. 

5. Támogatás, ellenőrzés

A hosszú távú programok egy sarkalatos pontja a kitartás. Ehhez pedig szükség lehet lelki-mentális támogatásra és rendszeres kísérésre, ellenőrzésre is. A támogatás és a célokért való közös munka átsegíthet a holtpontokon, oldhatja a szorongást, és szakértők a menet közben felmerülő kérdéseket is meg tudják válaszolni. Az edukáció pedig alapvető: minél inkább érti valaki, miben és hogyan teheti biztonságosabbá és teljesebbé az életét a rehabilitáció, annál inkább erősödik az elkötelezettsége, a kitartása. Ez pedig egyet jelenthet a rossz szokások lecserélésével, az egészséges életmód megtartásával és a szív-érrendszer javuló mutatóival. 

8 táplálék, ami fiatalon tartja az érrendszert

A megfelelően összeállított étrend többféleképpen is támogathatja az érrendszert. Emeli például a hasznos HDL-koleszterin szintjét, csökkenti az érelmeszesedésben jelentős szerepet játszó LDL-koleszterin és a trigliceridek mennyiségét. Az egyenletes vércukorszint biztosításán keresztül hozzájárul a cukorbetegség megelőzéséhez, ami szintén veszélyeztetné az erek állapotát. A következő ételek különösen hasznosak lehetnek a szív- és érvédelem szempontjából.  

(Képek: Getty Images Hungary.)

• szív- és érrendszeri betegség
• infarktus
• kardiológia
• Életmód