Mik azok az adaptogén növények? Nem árt némelyikkel vigyázni

Az adaptogének teák, tinktúrák, ételekhez adható porok és kapszulák formájában is kaphatóak, és sokan szívesen alkalmazzák őket. Az adaptogén elnevezés arra utal, hogy ezek az anyagok hogyan hatnak a szervezetre, nem pedig arra, hogy milyen vegyi anyagokat tartalmaznak. 

Széles körben kaphatók étrend-kiegészítőként, növényi vagy szintetikus formában. Bármelyik használata előtt egyeztess egy orvossal, mivel nem biztos, hogy mindenki számára biztonságosak. Ez különösen igaz a várandósokra vagy szoptató édesanyákra, ugyanis ezek az anyagok veszélyesek lehetnek a magzatra vagy csecsemőre. 

A hagyományos gyógyászatban régóta alkalmazzák ezeket a növényeket, gombákat és teákat, a kínai és az ajurvédikus orvoslásban is gyakran fellelhetőek. Az adaptogének segíthetnek a stresszcsökkentésben, és visszaállíthatják a szervezet természetes egyensúlyát, illetve erősítik az immunitást és az általános jólétet is fokozhatják. 

A növényi adaptogének jótékony hatása és kockázatai 

A növényi adaptogének közül a ginzeng talán az egyik legismertebb. A ginzenggyökér amerikai és ázsiai fajtája is fokozza az energiát, csökkenti a vércukor- és koleszterinszintet, segít visszafogni a stresszt, elősegíti a relaxációt, segíthet a cukorbetegségen. Ezek mellett gazdag antioxidánsokban és remek gyulladáscsökkentő. Számos kutatásban vizsgálják azt is, hogy valóban javítja-e az agyi funkciókat. Sok teakeverékben is megtalálható, de forgalmazzák tabletta vagy szérum formájában is. 

Az ashwagandhát gyakran használják a stressz és a szorongás csökkentésére és számos krónikus betegség kezelésére. A hatékonyságára vonatkozó kutatások azonban nem minden esetben meggyőzőek. Indiai ginzengnek vagy téli cseresznyének is hívják, több ezer éve alkalmazzák a gyógyászatban, és számos előnye van, azonban néhány kockázata is. A kortizolszintet valóban csökkenti, így a stresszel való megküzdésben tényleg segíteni tud, illetve az állóképességet és az energiaszintet is pozitívan befolyásolhatja. Az emésztőrendszer működését megzavarhatja, hasmenést vagy hányást is okozhat. Allergiás reakciót is kiválthat, és a pajzsmirigy helyes működését is kibillentheti. Mivel vérnyomáscsökkentő hatása van, így nem mindenkinek ajánlott. Az erre érzékenyeknél pajzsmirigy túlműködéses tüneteket is okozhat. Terhesség és szoptatás alatt pedig kifejezetten kerülendő, növelheti a vetélés kockázatát. 

Az aranygyökér (rhodiola rosea) szintén népszerű adaptogén, amely jótékony hatásával az általános mentális állapotot segít megőrizni és fenntartani, illetve növeli az állóképességet. Pozitívan befolyásolja a neurotranszmitterek (dopamin, endorfin, norepinefrin) termelődését az agyban, így a fáradtság, a szorongás és a levertség ellen is hasznos lehet. Az aranygyökér állítólag javítja a sportteljesítményt, a fizikai és szellemi fáradtság csökkentésével és az antioxidáns-aktivitás növelésével. A kutatási eredmények azonban vegyesek.

Az indiai szent bazsalikom (tulsi) egy sokoldalú gyógynövény, amely enyhíti a lázat, segít a légzőszervi panaszokon, a szájhigiénia és a friss lehelet érdekében is ajánlják a fogyasztását. Az ajurvédikus gyógyításban a fejfájás ellenszereként is használják, a látás javítására és a bőr fiatalon tartására.

Az adaptogének valóban segíthetnek a szervezet általános jóllétének megsegítésében, rengeteg jótékony hatásuk van, és nem véletlenül részei az évezredes gyógyászati hagyományoknak. Minden esetben meg kell bizonyosodni arról, hogy kinek mi segít, és mi lehet kockázatos, kellő körültekintés után érdemes elkezdeni az alkalmazásukat. Ez ugyanígy igaz az itthon fellelhető gyógynövények esetében is, hiszen ezek közül sem mindegyik alkalmazható minden esetben. 

(Képek: Getty Images Hungary)

• gyógynövény
• gyógyítás
• ginzeng
• stressz
• stresszcsökkentés
• Életmód