Összesen 421 találat.
Egy olyan baktériumfajra bukkantak a tudósok, ami még a radioaktív sugárzásnak is ellenáll.
Nem indul el idén az Európai Űrügynökség Mars-szondája a háború miatt.
A csillagvámpír olyan csillag, amely kiszakít egy darabot egy másikból.
Több mint 30 évvel 1998-as fellövése után az űrállomást 2031 januárjában térítik majd le pályájáról.
Úgy tűnik, az északi féltekén nagyobb kiterjedésben jelenhet meg a folyékony víz, mint a délin.
Egy új hipotézis magyarázatot adhat a Föld-szerű bolygók keletkezésére.
Az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el.
Érdekes a kérdés, de van rá tudományos válasz.
Magyarország csillagvizsgálóiban betekintést lehet nyerni a világűr egy kis szeletébe, ami feledhetetlen élményt nyújt a látogatóknak.
Úgy tűnik, a NASA megfigyelőrendszerében sikerült detektálniuk egy eddig ismeretlen bolygót a Tejúton kívül.
A Föld korai időszakában a becsapódások száma tízszer több lehetett az eddig feltételezettnél.
Azt sem zárják ki, hogy a jelek egy földön kívüli intelligencia nyomai.
Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték.
Először fedezhettek fel olyan bolygót, amely három csillag körül kering.
Bármerre is járt az országban Gagarin, a népszerű és mosolygós űrhajós, ünneplő tömegek várták.
A NASA kutatói az Osiris-Rex űrmisszióján gyűjtött adatok elemzésével állapították meg a számokat.
2021-ben augusztus 12. és 13. éjjelén lesz érdemes kémlelni az eget.
A most felfedezett exobolygó a Földnél két és félszer nagyobb sugarú égitest.
A kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az ősrobbanás után következett be.
A sötét anyagról készült kutatás eredményei meglepték a tudósokat.
A NASA közzétette marsi helikopterének zümmögő hangját.
Megállapították, milyen hosszú egy nap a Vénuszon.
Meghatározták a Mars magjának méretét az Insight Mars-szonda adatai alapján.
A NASA Perseverance marsjárója máris nagyon aktívan fotóz.
Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi kisbolygójának pályáját.
Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet egy közeli csillag körül.
Több ezer éves faévgyűrűket vizsgáltak a debreceni Atommagkutató Intézetben.
Az árverésen 75, a világűrből származó kőzetdarab szerepel.
Legközelebb 2080-ban lehet látni a különös égi jelenséget, reméljük akkor nem lesz pont beborulva az ég.
143 műholdat vitt magával a világűrbe a Falcon rakéta.
