Különös dolog derült ki a Naprendszer legtávolabbi kisbolygójáról: ezer év alatt tesz meg egy kört
Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi kisbolygójának pályáját.

naprendszer nyitó
beauty and style
Top olvasott cikkek

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját. A 2018 AG37 nevű kisbolygó négyszer távolabb van a Naptól, mint a Plútó.

A Farfarout, magyarul Messze-messze kint becenevű égitestet 2018-ban fedezték fel. Az Észak-Arizonai Egyetem professzora, Chad Trujillo vezette kutatócsoport mostanra gyűjtött elegendő megfigyelési anyagot ahhoz, hogy meghatározzák pályáját - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

A távoli kisbolygó

A kisbolygót a Hawaiin lévő Maunakea vulkán tetején álló Subaru 8 méteres teleszkóppal fedezték fel, majd a Gemini North és a Magellán távcsövekkel is megfigyelték lassú mozgását az égbolton. A Farfarout Naptól való átlagos távolsága 132 csillagászati egység, egy csillagászati egység a Föld és a Nap távolságának felel meg. Összehasonlításként: a Plútó csupán 39 csillagászati egységre van a Naptól.

2018 AG37 kisbolygó, beceneve Farfarout.
2018 AG37 kisbolygó, beceneve Farfarout.
Fotó: Tomruen / Wikipedia CC BY-SA 4.0

Az újonnan felfedezett égitest nagyon hosszúkás pályával rendelkezik, ezért a Naptól 175 egységre van pályája legtávolabbi pontján, amikor pedig legközelebb van a Naphoz, akkor a Neptunusz keringési pályáján belülre kerül, mintegy 27 csillagászati egységre.

A Farfarout a Napot nagyjából ezer év alatt kerüli meg, minden alkalommal keresztezi a Neptunusz pályáját. Ez azt jelenti, hogy a Farfarout nagy valószínűséggel a Naprendszer élete során megtapasztalta a Neptunusz hatalmas gravitációs vonzását, és vélhetően ez az oka nagy és hosszúkás keringési pályájának.

- Hosszú pályája miatt nagyon lassan mozog az égbolton, ezért több évbe telik útjának pontos meghatározása - mondta a kutatásban részt vevő David Tholen, a Hawaii Csillagászati Egyetem munkatársa.

A cikk az ajánló után folytatódik

A Farfarout nagyon halvány, fényessége és Naptól való távolsága alapján a kutatók úgy becsülik, hogy nagyjából 400 kilométeres lehet. Ezzel a mérettel még a törpebolygók kategóriájába tartozik, ez alapján feltételezhetően jégben gazdag objektum.

- A Farfarout felfedezése jól példázza, hogy egyre inkább képesek vagyunk feltérképezni a külső Naprendszert, és egyre távolabb jutunk Naprendszerünk peremének megfigyelésében. Csak az elmúlt néhány évben kifejlesztett nagy digitális kamerák és nagyon nagy teleszkópok által vált lehetővé a Farfarouthoz hasonló távoli objektumok felfedezése - mondta Scott S. Sheppard, a Carnegie Tudományos Intézet szakembere.

10 kérdéses csillagászati kvíz

A világegyetem megannyi érdekességet rejt. A csillagászoknak köszönhetően egyre többet lehet tudni a Naprendszer működéséről.

(Képek forrása: Wikipedia, Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük