Valóban agresszívabbá tesz a kánikula? A nyári ingerlékenység okai
A kánikula nemcsak a testet viseli meg: a nagy meleg a hangulatunkra, a türelmünkre és a döntéseinkre is hatással lehet.
A forró nyári napokon sokan tapasztalhatják, hogy hamarabb elfogy a türelmük, nehezebben viselik a stresszt, és még a kisebb kellemetlenségek is jobban felbosszantják őket. A hőség azonban nem csupán a közérzetet rontja: a kutatások szerint a magas hőmérséklet az érzelmekre, a gondolkodásra és a viselkedésre egyaránt hatással lehet.
Ezért vagy sokkal ingerlékenyebb a kánikulában
A kánikula idején a szervezet folyamatosan azon dolgozik, hogy fenntartsa a megfelelő belső hőmérsékletet. Ez a fokozott terhelés nemcsak fizikailag merítheti ki az embert, hanem pszichés következményekkel is járhat. A meleg összefüggésbe hozható az ingerlékenységgel, az impulzívabb reakciókkal és a koncentrációs nehézségekkel.

Amikor a szervezet túlmelegszik, nem egyszerűen arról van szó, hogy kellemetlenebbül érzi magát az ember. A test komoly alkalmazkodási folyamatokat indít el annak érdekében, hogy megszabaduljon a felesleges hőtől. Az izzadás során például folyadékot és sót veszít a szervezet, ami megfelelő pótlás nélkül fáradtsághoz, rossz közérzethez és teljesítményromláshoz vezethet.
Susan Albers, a Cleveland Clinic pszichológusa szerint ahogy a szervezet fokozottan dolgozik a lehűtésen, az stresszreakciót válthat ki. Ennek során megemelkedhet a kortizol, vagyis a stresszhormon szintje, amely hosszabb fennállás esetén kimerítheti azokat az érzelmi erőforrásokat, amelyek a nyugodt gondolkodáshoz és az önkontrollhoz szükségesek. Ez magyarázhatja azt a hétköznapi tapasztalatot is, amikor egy forró napon egy kisebb várakozás, egy lassabban haladó ügyintézés vagy egy apró vita is sokkal nagyobb feszültséget generál, mint hűvösebb időben.
A hőség az agyműködésre is hatással van
A magas hőmérséklet nemcsak a testet, hanem az agyat is megterheli. A kutatások szerint a meleg környezet ronthatja a koncentrációt, a problémamegoldást és a döntési képességet. A prefrontális kéreg – az agy azon része, amely segít mérlegelni a következményeket és szabályozni a reakciókat – különösen fontos szerepet játszik abban, hogy az ember képes legyen megállítani az indulatait.
A hőség okozta kellemetlenség ráadásul önmagában is negatív érzelmi állapotot idézhet elő. A folyamatos izzadás, a rossz közérzet, a fáradtság és az, hogy az ember még csak pihenni sem tud rendesen, mind növelhetik a feszültségérzetet.
A rossz alvás tovább fokozhatja az ingerlékenységet
A kánikula egyik leggyakoribb, mégis sokszor figyelmen kívül hagyott következménye az alvás romlása. A magas éjszakai hőmérséklet megnehezítheti az elalvást, gyakoribb ébredéseket okozhat, és csökkentheti a ténylegesen pihenéssel töltött időt. Az alváshiány pedig közismerten rontja az érzelmi szabályozást. Egy kialvatlan ember nehezebben kezeli a stresszt, hamarabb reagál türelmetlenül, és kevésbé képes higgadtan átgondolni egy-egy helyzetet.
Joseph Taliercio szerint az alvás az egyik legfontosabb tényező az érzelmek szabályozásában. Ha a hőség miatt valaki napokon keresztül rosszul alszik, az önmagában elegendő lehet ahhoz, hogy ingerlékenyebbnek érezze magát.
Nem mindenkinél ugyanúgy jelentkezik a hőség pszichés hatása
Bár sokan érzik úgy, hogy a nagy melegben könnyebben felbosszantják magukat, a hőség hatása egyénenként eltérő lehet. Kim Meidenbauer, a Washington Állami Egyetem pszichológusa szerint fontos megérteni, hogy a magas hőmérséklet önmagában nem mindenkinél vált ki ugyanolyan reakciót. A kutatások szerint sokat számít, hogy valaki mennyire tud alkalmazkodni hozzá, milyen élethelyzetben van, milyen stresszhatások érik, illetve le tudja-e hűteni magát.
A hőség valóban agresszívebbé tesz?
Craig Anderson, az Iowa Állami Egyetem pszichológusa korábbi kutatásaiban arra jutott, hogy meleg környezetben az emberek hajlamosabbak lehetnek kétértelmű helyzeteket ellenségesebbnek értelmezni. Ez azért lényeges, mert ha valaki egy másik ember viselkedését támadónak érzékeli, nagyobb eséllyel reagálhat maga is védekező vagy ellenséges módon. A folyamat könnyen ördögi körré válhat: a kellemetlen hőérzet növeli a feszültséget, a feszültség pedig befolyásolhatja azt, hogyan értelmezi valaki a környezetében történő eseményeket.
Kik érzékenyebbek a kánikula lelki hatásaira?
A magas hőmérséklet pszichés következményei nem mindenkit érintenek egyformán. Egyes csoportoknál azonban nagyobb lehet a kockázat.
10 lebilincselő utazás a bakancslistán túl
Soós Gergely: Nemnormális útjaim
Az exkluzív kivitelű, gazdagon illusztrált, prémium minőségű fotókkal teli kötetben olyan különleges helyeken járunk, amelyek már önmagukban is kizökkentenek a megszokottból.
Kíváncsi vagy a világra? Most 10% kedvezménnyel felfedezheted! Keresd az Inda Press webáruházában!
Promóció
A kutatások szerint különösen veszélyeztetettek lehetnek az idősebb emberek, a mentális problémákkal élők, illetve azok, akik olyan körülmények között élnek, ahol nehezebb elviselni a meleget. Kim Meidenbauer kutatásai szerint a lakókörnyezet hőterhelése, különösen a városi területeken, összefügghet a fokozottabb impulzivitással. A beton és az aszfalt ugyanis megtartja a meleget, ezért a sűrűn beépített városrészekben gyakran magasabb a hőmérséklet, mint zöldebb környezetben.
Mit lehet tenni a nyári ingerlékenység ellen?
A szakértők szerint a hőség okozta feszültség mérséklésében nemcsak a test lehűtésének van szerepe, hanem annak is, hogy tudatosan alkalmazkodjon valaki a ehhez az időszakhoz.
Susan Albers azt javasolja, hogy érdemes figyelni a saját hangulatra: ha valaki azt veszi észre, hogy szokatlanul türelmetlen vagy ingerlékeny, vegye számításba, hogy ebben a hőség is szerepet játszhat. Segíthet, ha a nagyobb odafigyelést vagy türelmet igénylő feladatokat nem a legforróbb napszakokra időzíti valaki. Fontos beszélgetéseket, intenzívebb fizikai aktivitást vagy hosszabb ügyintézést célszerűbb lehet a reggeli vagy esti órákra szervezni. A megfelelő folyadékbevitel szintén lényeges, hiszen a kiszáradás önmagában is ronthatja a közérzetet és befolyásolhatja a hangulatot. Egy különösen forró napon érdemes lehet kevesebb megterhelő programot tervezni, illetve kerülni azokat a helyzeteket, amelyek egyébként is könnyen konfliktust okoznak.
A kánikula tehát nem változtatja meg az ember személyiségét, de próbára teheti a szervezet és az idegrendszer alkalmazkodóképességét. Ha a forró napokon tudatosan lassítunk, könnyebb felismerni, hogy egy-egy ingerültebb pillanat mögött sokszor nem valódi harag, hanem a szervezet túlterheltsége áll.
7 tünet, ami jelzi, ha a hőséget már nem bírja sokáig a szervezet: azonnal hűvösebb helyre kell menni
Akik ezeket a tüneteket észlelik magukon, azonnal vonuljanak hűvösebb helyre!
ElolvasomFotók: Getty Images















