Titokzatos jeleket észleltek a világűrből: a szakértők sem tudják pontosan, mi okozza
Azt sem zárják ki, hogy a jelek egy földön kívüli intelligencia nyomai.
- 2 dolog, ami nélkül gyorsan elveszíti feszességét az arcbőr: így lassíthatod a kollagén és az elasztin csökkenését »
- Csodás divatfotókon a ’90-es évek és napjaink szupermodelljei: együtt mutatják be az újdonságokat »
- A Super Bowl történelmének legemlékezetesebb divatpillanatai: Jennifer Lopez és Shakira abszolút elvitték a show-t »
- Lovas Rozi ritkán látott férjével: János ilyen jóképű pasi
- Te felismered ezt a KRESZ-táblát? 8 kérdés, amire tudni kell a választ a közlekedésben
- Melyik magyar város vasútállomása van a képen? 8 kérdés, ami sokakat zavarba hoz
- Ez a hét nő viselhet fehéret a pápa előtt - Másoknak tilos ilyenben találkozni vele
- Ennyi lépést kéne megtenni naponta a stroke ellen 60 éves kor felett
Bár a tudomány folyamatosan fejlődik, és egyre többet tudunk meg az univerzumról, még így is rengeteg olyan titkot rejt, amikre még a legintelligensebb kutatók sem tudnak választ adni.
Ilyen a Földön túli élet kérdése is, hiszen sokan egyetértenek abban, hogy biztosan léteznek más civilizációk is a bolygónkon kívül, ám erre még tudományos bizonyíték nem született, így ez továbbra is rejtély marad.
Titokzatos jelek a világűrből
Egy tanulmány nemrég rávilágított arra, hogy 2019-ben 47 nap alatt 1652 gyors rádiókitörés (FRB) érkezett egy távoli forrásból. Ezek a rádiókitörések a 2007-es felfedezésük óta nagy fejtörést okoznak a csillagászoknak, hiszen ők sem tudják pontosan, mi okozza, vagy hozza létre az igen rövid, de nagy energiájú rádiójeleket. A kutatók egy része nem zárja ki, hogy ezek a jelek egy idegen intelligencia nyomai, de a legtöbben úgy gondolják, hogy természetes jelenségről lehet szó. Az egyik magyarázat szerint a kitöréseket rendkívül erős mágneses térrel rendelkező maradványcsillagok, úgynevezett magnetárok bocsátják ki.
A kutatócsoport a FAST teleszkóp segítségével figyelte meg a jeleket 2019. augusztus 29. és október 29. között, a legintenzívebb időszakban egy óra alatt 122 jelet bocsátott ki, de az észlelések látszólag nem voltak periodikusak. A gyakori észlelések lehetővé tették a forrás tevékenységének statisztikai elemzését is. A kutatók szerint a kitöréseket két különböző típusba lehet sorolni, a magasabb energiájú és az alacsonyabb energiájú kitörések egyértelműen eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, a gyengébbek pedig véletlenszerűek.
Lenyűgöző NASA-fotók Magyarországról: nézd meg az éjszakai Budapestet!
Így néz ki Budapest, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Balaton az űrből.
(Képek forrása: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
- űrkutatás
- tudomány
