Nagyon érdekes dolgot fedett fel a Holdról egy új kutatás
Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték.

- Anya Taylor-Joy szimpla eleganciája szuper inspirációbomba a nőies szettekhez: csodásan fest a Dior kampányában »
- A farmertrend legmenőbb darabjait nőies és laza stílusban is elsütheted: változatosan variálható fazonok »
- A szezon legdivatosabb frizurái újragondolva: ultranőies fazonok rövidtől a hosszúig »

- Végleg törlődhet a Gmail-fiókod összes levele, ha ezt csinálod: több milliárd ember érintett
- Jelentős szigorítás várhat az autósokra: sokan elveszíthetik miatta a jogosítványukat
- Gyerekként a Barátok közt Berényi Danija volt: ennyit változott 24 év alatt Váradi Zsolt
- Lilu és Ördög Nóra közös műsorvezetése nem működött: a szőke tévés kitálalt, miért
- Ki volt Az arany ember szerelme? 10 kérdés az iskolai kötelező olvasmányokból
Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték - ausztrál kutatók a kínai Csang'o-5 űrszonda által begyűjtött kőzetek alapján jutottak erre az eredményre. A Csang'o-5 mintegy 1,7 kilogramm kőzetet gyűjtött a Holdon 2020 decemberében. Négy évtizede ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre.
A vizsgálatok szerint a minták, melyek bazaltok, vagyis a láva gyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetek, nagyjából 2 milliárd évesek, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban talált minták - írja a The Guardian.

A Science című tudományos lapban az eredményekről megjelent tanulmány egyik szerzője, Alexander Nemchin, a Curtin Egyetem tudósa elmondta, a kutatás új fényt vet a Hold történetének arra az idejére, amikor úgy vélték, hogy kihűlőben volt, és csökkenni kezdett mágneses ereje. Az az alapelmélet, hogy a kisebb testek gyorsan hűlnek, majd holttá válnak, és semmi sem történik - mondta Nemchin. A Hold ezen a ponton hideg lehetett ugyan, de a minták kora azt sugallja, hogy volt a régióban valamilyen hőforrás, mely magyarázza a vártnál későbbi vulkanikus aktivitást.
A holdkőzet korának pontos ismerete segíti a kutatókat abban is, hogy jobban kalibrálják a bolygók felszínének datálási technikáját olyan esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre kőzetminták. A technika egy felszíni régió korát a becsapódási kráterek sűrűsége alapján becsüli meg: a régebbi, idősebb felszíneken nagyobb és több kráter van, mint a fiatalabb területeken.
A vulkáni anyagot a holdjáró az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagy kiterjedésű lávamezőn gyűjtötte. A kráterek számát összeköthetjük a pontos korral, ez alapján meghatározhatjuk más területek korát is - mondta Nemchin.
Az ausztrál kutatócsoport két grammnyit kapott vizsgálatra az 1,7 kilogrammnyi mintából, melyet Pekingben, a Kínai Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumban őriznek. A teszteket is Pekingben végezték el a szakértők. Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió után a harmadik ország, amely holdkőzeteket hozott le a Földre. 1976 óta ez az első alkalom, hogy a Holdról származó talajminta érkezett a Földre.
Fotók: Getty Images
Így néz ki a Föld a Holdról nézve
Csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy a Holdról is szemlélhessék a Földet, de talán ez a videó kicsit segít jobban megérteni az égitestek mozgását.
OLVASD EL EZT IS!

- űrkutatás
- tudomány