Egyre több nem dohányzó nő lesz tüdőrákos: ezek az okai a vizsgálatok szerint
Egyre több nem dohányzó nőnél diagnosztizálnak tüdőrákot, melynek hátterében több, kevésbé ismert kockázati tényező állhat.
Az utóbbi években meglepő változás figyelhető meg a tüdőrákos esetek között: egyre több nem dohányzó nő szembesül ezzel a súlyos betegséggel. Bár a dohányzás továbbra is az elsődleges rizikófaktornak számít, a nem dohányzó nőknél fellépő tüdőrákos megbetegedések száma aggasztóan emelkedik. Az okok hátterében összetett tényezők állnak, amelyekről a Healthline szakemberei részletesen beszámoltak.
Tüdőrák nem dohányzó nőknél
A passzív dohányzás, vagyis a környezetben lévő dohányfüst belélegzése jelentős kockázati tényező, még akkor is, ha valaki soha nem dohányzott. A füstben található rákkeltő anyagok – például az arzén, a benzol és a formaldehid – belégzése komoly egészségügyi következményekkel járhat, sőt, a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke kockázatát is növeli.
Az American Lung Association (Amerikai Tüdőszövetség) szerint a passzív dohányzás következtében évente több mint 41 ezer ember veszti életét. Különösen nagy veszélyben vannak azok, akiknek a közvetlen környezetében – például a háztartásban – dohányoznak.
Nemcsak a dohányfüst, de más környezeti tényezők is növelhetik a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Az ipari szennyezés, a levegőben lévő részecskék, az azbeszt, a dízel kipufogógáz és a radon – amely egy természetes radioaktív gáz – mind kockázati tényezőként szerepelhetnek. Ezek az anyagok a munkakörnyezetben, illetve bizonyos lakókörnyezetekben is felhalmozódhatnak, így érdemes tisztában lenni az adott helyen fennálló kockázatokkal, és lehetőség szerint csökkenteni a káros hatásoknak való kitettséget. Magyarország radon térképét korábbi cikkünkben nézheted meg.
Egyre több kutatás irányul arra, hogy az ösztrogén hormon miként hathat a nem dohányzó nők körében gyakrabban előforduló tüdőrákra. Egy 2021-es vizsgálat szerint a nem kissejtes tüdőrák egyes típusai ösztrogénreceptorokat mutathatnak, ami arra utal, hogy az ösztrogén hormon szerepet játszhat a tumor növekedésében. Az eredmények alapján az ösztrogénszint hatására különösen a premenopauzális nők vannak kitéve nagyobb kockázatnak, mivel ebben az életszakaszban az ösztrogénszint még magas.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A tüdőrák kialakulásában nemcsak öröklött, hanem szerzett, úgynevezett „driver” mutációk is közrejátszhatnak, amelyek életünk során, külső tényezők hatására alakulnak ki. Ezek az ALK, BRAF, EGFR, MET és ROS1 típusú genetikai változások a nem dohányzók esetében különösen gyakran jelennek meg, és olyan specifikus tüdőrákok kialakulását idézhetik elő, amelyekre célzott terápiák is léteznek. A genetikai tesztelés ilyen esetekben fontos, mivel meghatározhatja az optimális kezelést, és javíthatja a beteg kilátásait.
Nem dohányzóknál is növelheti a tüdőrák kockázatát a korábbi tüdőbetegség, például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az asztma vagy a tüdőfibrózis. Az ilyen állapotok következtében kialakuló hegesedés és szöveti elváltozások elősegíthetik a rosszindulatú daganatok megjelenését.
Ezenkívül bizonyos vírusfertőzések, mint az Epstein-Barr vírus, a hepatitisz B és C, valamint a humán papillomavírus (HPV), szintén összefüggésben állhatnak a későbbi tüdőrák kockázatával.
Tüdőrákra utaló jelek
A Magyar Rákellenes Liga adatai szerint ma Magyarországon minden negyedik ember valamilyen rosszindulatú tumoros betegségben hal meg. A diagnosztizált daganatos betegségek közül a tüdőrák a leggyakoribb, előfordulása 11,6%.
A betegség sajnos sokszor csak késői stádiumban okoz tüneteket, de néhány figyelmeztető jel – mint a hosszabb ideig tartó köhögés, a visszatérő tüdőgyulladás, a véres köpet, a mellkasi fájdalom, légszomj, krónikus fáradtság és akaratlan fogyás – esetén fontos mielőbb orvosi segítséget kérni. Korai tüneteiről itt írtunk bővebben.
Bár a dohányzás világszerte csökkenőben van, a tüdőrák aránya emelkedő tendenciát mutat a nem dohányzó nők körében. A toxinokkal való érintkezés, a genetikai hajlam és az ösztrogén hormon szerepe mind hozzájárulhatnak ehhez a jelenséghez. A korai felismerés, a kockázati tényezők tudatosítása és az orvosi tanácsok követése kulcsfontosságú a nem dohányzók tüdőrák elleni küzdelmében.
A tüdő- és a májrák kockázatát is csökkentik ezek a sportok: ennyit kellene mozogni hetente
A mozgás jelentősen csökkentheti a rák kialakulásának a kockázatát.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!