A szívbetegség 6 legkomolyabb rizikófaktora: ha érintenek, elengedhetetlen a kivizsgálás

A WHO és más orvosszakmai szervezetek is egyre inkább hangsúlyozzák az életmód szerepét a gyógyulásban, az egészség megőrzésében.

Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa azokra az életmódbeli rizikófaktorokra hívta fel a figyelmet, melyek indokolnak egy gondos kardiológiai kivizsgálást. 

Az életmód megváltoztatható

Bár az öröklődés, a genetikai meghatározottság szerepe nem elhanyagolható a nem fertőző betegségek kialakulása szempontjából, a betegségek jó részének manifesztálódását magad is elősegítheted. Íme, a hat legfőbb életmódbeli rizikófaktor.

Dohányzás 

A dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában, de bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Az aktív dohányzás önmagában 50%-kal emeli az érbetegség rizikóját. A már leszokott dohányosok kockázata körülbelül 25%-ra visszacsökken. Figyelemfelhívó azonban az, hogy a passzív dohányosoknál 30%-kal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest, és adatok vannak arra, hogy a kockázatnövelő hatás stroke esetében is fennáll.

Alkoholfogyasztás

Az egy alkalommal elfogyasztott, háromnál több pohár alkohol egészen biztosan emeli a vérnyomást, és, ha rendszeresen hódolsz ennek a szokásnak, akkor hosszú távú emelkedéssel is számolhatsz. Különösen azoknak kell óvatosan kortyolgatniuk, akik eleve magasvérnyomás-betegek. Nekik ismerniük kell a még elfogadható mennyiségeket, melyek a következők: két ital/nap a 65 évnél fiatalabb férfiaknak, egy ital/nap a 65 évnél idősebb férfiaknak és a nőknek, életkortól függetlenül.

Túl sok só fogyasztása

A só a benne lévő nátrium miatt emeli a vérnyomást. A sófogyasztás olyan releváns kérdés a magas vérnyomás tekintetében, hogy a WHO is hangsúlyozza a sóbevitel csökkentésének fontosságát. Ez ugyanis az egyik legegyszerűbb mód a magas vérnyomás és ezáltal a stroke, az érelmeszesedés, valamint a szív- és vesebetegség kockázatainak mérséklésére. A sóbevitel 5 g/nap alá történő redukálása - ami körülbelül egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg - a stroke kockázatát 23%-kal, a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját 17%-kal csökkenti. A magasvérnyomás-betegek ajánlott napi nátriumbevitele 2-3,5 mg. 

Elhízás

A szakemberek szerint az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség olyan gyakran fordul elő együtt, hogy akár négyes fogatként is lehetne aposztrofálni a jelenséget.

A tünetegyüttest metabolikus szindrómának nevezik, melynek többnyire feltűnő külső jegyei is vannak, melyek valószínűsítik a kórkép jelenlétét. A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, tehát náluk alma típusú elhízásról beszélhetünk. A túlsúly mértéke nem mindig egyenesen arányos az anyagcsere-eltérések súlyosságával. Sokszor egészen kisfokú túlsúly is kifejezett anyagcsere-változással jár együtt. A hasi predominanciájú súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsíreltérés, cukorbetegség - mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok - legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke - agyi érelzáródás, agyvérzés. Ugyanakkor sokszor állhatnak rejtetten érszűkület vagy korai potenciazavar megjelenése mögött is.

Magas vérnyomás 

Normális vérnyomásnak tekinthető, ha az első - szisztolés - érték 120-129 Hgmm között van, míg a második - diasztolés - érték 80-84 Hgmm, de mindenképpen 140/90 Hgmm alatt marad. Amennyiben többszöri mérés alkalmával is 140/90 Hgmm-es vagy e feletti vérnyomásértéket rögzítenek, akkor már magas vérnyomásról beszélünk, és ilyen esetben mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni a további vizsgálatok elvégzése és a súlyos szövődmények - például szívelégtelenség, szívinfarktus, stroke - megelőzése miatt.

Magas vércukorszint, inzulinrezisztencia, cukorbetegség

A cukorbetegség három ok miatt emeli meg a vérnyomást. Csökkenti az erek rugalmasságát, növeli a testben lévő folyadékmennyiséget, és megváltoztatja az inzulinháztartást.

Amerikai adatok szerint háromból egy cukorbeteg küzd magas vérnyomással is, és, amikor a két betegség együtt van jelen, súlyosbítják egymást. Kialakulásuk gyakran azért is jár együtt, mert ugyanazon rizikófaktorok segítik elő a megjelenést, mint például az elhízás, mozgáshiány, egészségtelen szokások. 

Cukorbetegség és hipertónia

A két betegség együttes jelenléte ráadásul megsokszorozza olyan, súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát, mint a vesebetegség, a szem ereinek károsodása, a szívinfarktus és a stroke. A diabétesz az arterioszklerózis kialakulását, fokozódását is elősegíti, kis- és nagyérkárosodást okoz, és ezzel a magas vérnyomás kialakulásának is rizikófaktora. A vese -, szív- és egyéb betegségek, mint szövődmények mellett az alsó végtagi szűkület kialakulására is nagyobb az esély, ami akár amputációhoz vezethet.

Ezért szükséges a kivizsgálás

- A rizikófaktorok, ezen belül a metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelen lévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák kockázatát. Ugyanakkor a szindróma minden elemét befolyásolhatod táplálkozással, mozgással, és, ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

- Éppen ezért, mindazoknak, akik túlsúllyal küzdenek, magas vérnyomással és vércukorszinttel élnek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, évente legalább egyszer ajánlott egy - akár csomagként is elérhető - kardiológiai kivizsgáláson részt venniük, mely megnyugtathat, vagy idejében megkezdhetővé válik általa a szükséges kezelés.

Szívbarát étrend

Egészséges és fogyókúrás finomságokat mutatunk, melyeket mindennap ehetsz.

Képek: Getty Images.

• kardiológia
• kivizsgálás
• vizsgálat
• érrendszer
• betegség
• szívbetegség
• szívritmuszavar
• életmód
• életmódváltás
• gyógyulás
• Életmód