Mikor van szükség szemfenékvizsgálatra? Szemorvos sorolta fel a legfontosabb tudnivalókat

A szemfenék ellenőrzése az egyik legfontosabb szemészeti vizsgálat. Segítségével felismerhetőek az olyan károsodások, melyek az ideghártyát, azaz a retinát, a sárgafoltot, amit makulának hívnak, az ideghártyában futó ereket és a látóidegfőt, szaknyelven a papillát érintik.

Prof. dr. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemész szakorvosát, glaukómaspecialistáját arról kérdeztük, vajon milyen esetekben van szükség a szemfenék vizsgálatára, valamint hogy néz ki maga a folyamat.

Mi az a szemfenék?

A szemfenék, fundus, a szem hátsó részének a belső része, ide jutnak a pupillán át érkező fénysugarak. Érdemes tudni, hogy a szemfenék nem egyetlen konkrét anatómiai fogalom, hanem azt a területet jelöli, melyet a szemorvos a szemfenékvizsgálat során ellenőriz. Anatómiai értelemben ide tartozik a látóidegfő, papilla, a sárgafolt, makula, és az ideghártya, retina, bizonyos része, ám a mélyebben lévő rétegek, érhártya és az ínhártya számos betegsége is észlelhető szemfenékvizsgálat során.

Az ideghártya fő erei a látóidegfő területében lépnek be és ki a szemből. A kisebb erek a szervezetben csak a szemfenék vizsgálata során láthatók és értékelhetők nem invazív módon. Mivel az éles látásért felelős sárgafolt károsodásai nagyon jelentős mértékben befolyásolják a látást, a szemfenék ellenőrzése kiemelten fontos számos szemészeti betegség vagy panasz, és sok nem szemészeti betegség, például magas vérnyomás, az agyat érintő betegségek vagy cukorbetegség esetén.

Mit láthat a szemorvos a szemfenék vizsgálata során?

A szemfenék vizsgálata során láthatóvá válnak az olyan károsodások, melyek a látóidegfőt, az itt futó ereket, az ideghártyát vagy a sárgafoltot érintik, valamint fény derülhet az esetleges lerakódásokra, vérzésekre és az eret elzáró vérrögre is. Így észlelhetők az olyan, kívülről a szemen elváltozást nem okozó betegségek, mint a zöld hályog, glaukóma, a sárgafolt sorvadása, nedves és száraz makuladegeneráció, a szemfenéki trombózis, az általános érelmeszesedés és a magas vérnyomás okozta kisérkárosodás.

Általánosságban elmondható, hogy minden szemészeti panasz esetén szükséges a szemfenék vizsgálata. Az alábbi tünetek esetén azonban a szemészeti vizsgálat mielőbb javasolt.

• Szemfájdalom.
• Változás a látásban vagy a látásélességben.
• Mással nem magyarázható fejfájás.

Továbbá az alábbi betegségek fennállása esetén rendszeres szemfenékvizsgálat szükséges akkor is, ha a betegnek szemészeti panasza nincsen, és a nem szemészeti alapbetegsége kezelés alatt áll:

• magas vérnyomás,
• cukorbetegség,
• érelmeszesedés,
• zöld hályog.

Hogyan történik a szemfenék vizsgálata?

Általában először pupillatágító szemcseppet alkalmaz a szemorvos, mivel a tágabb pupillán keresztül pontosabb, részletesebb rálátást nyer a szemfenékre. Az, hogy mennyire erőteljes a pupillatágítás, attól függ, hogy a középső vagy a szélső területet szükséges vizsgálni. Az előbbi esetben vizsgálhatóak azon eltérések, amik a fentebb említett betegségek esetén vizsgálandók, míg különösen erőteljes pupillatágításra ideghártya-leválás, ideghártya-szakadás gyanúja esetén van szükség.

A vizsgáltnak fontos tudnia, hogy a pupilla tágítása után a látás több órán keresztül homályos lesz, és az erős napsütés ez idő alatt nagyon is zavaró a beteg számára. Ezért a pupilla tágításával járó vizsgálat után balesetveszélyes tevékenységet végezni több órán át nem szabad. A vizsgálatra érkezést és az onnan hazatávozást ennek megfelelően kell megszervezni.

A szemfenék vizsgálata során a szemorvos réslámpa és a szemhez nem érő előtétlencse segítségével vagy szemtükörrel, esetleg mindkét módszerrel megvizsgálja a szemfeneket. Legtöbbször ezek a módszerek elégséges információt biztosítanak, de egyes esetekben az érzéstelenített szemfelszínre illesztett kontakt vizsgálólencsés értékelésre is szükség van. Egyes betegségek esetén, a későbbi állapottal való összehasonlítás érdekében szemfenéki fényképfelvételt is készítünk. A szemfenékvizsgálat eredménye alapján bizonyos betegségekben optikai koherencia tomográfiás, röviden OCT, vagy OCT angiográfiás vizsgálatot is végzünk. Ezek a csúcstechnikát képviselő vizsgálatok semmiféle kellemetlenséggel nem járnak a beteg számára.

Mivel az OCT és OCT angográfiás vizsgálat a retinát rétegenként külön teszik vizsgálhatóvá, nagyon jelentős kiegészítő információt nyújt a cukorbetegség szemészeti szövődményeinek, a makula degeneratív eltéréseinek és a zöld hályog okozta károsodás diagnosztizálásához, valamint az eltérések objektív mérését is biztosítja. Kezelést követően OCT-vel és OCT angiográfiás vizsgálattal mennyiségileg tudjuk nyomon követni az állapot javulását, azaz a kezelés eredményességét is.

Prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukómaspecialistája ismételten felhívja arra a figyelmet, hogy a pupillatágító cseppek hatása körülbelül 4-6 órán keresztül megmarad. Ezalatt a látás homályos, így ezen idő alatt tilos járművet vezetni, balesetveszélyes tevékenységet végezni, és célszerű kísérővel érkezni a vizsgálatra. Napsütés esetén érdemes napszemüvegről is gondoskodni, mivel a tág pupillán át bejövő többletfény zavaró hatású.

Teszteld, mennyire látod jól a színeket

A színlátás vizsgálatához fejlesztette ki egy japán szemész, Shinobu Ishihara a színes pöttyökből álló teszttáblákat.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• szemfenék
• vizsgálat
• szemorvos
• szem
• látás
• tünetek és betegségek
• Életmód