Kellemetlen szájszag: 8 betegség, aminek a rossz lehelet az egyik tünete

A rossz lehelet olyan kellemetlenség, amivel mindenki találkozik az élete során. Nem mindegy azonban, hogy rövid ideig áll fenn a probléma, vagy elhúzódóan keseríti meg az érintett és a közvetlen környezete mindennapjait. 

A nem megfelelő szájhigiénián és a karakteres ízű és szagú ételek fogyasztásán, illetve a dohányzáson túl a jelenség hátterében orvosi ellátást igénylő kórképek is meghúzódhatnak. 

Rossz lehelet okai

A rossz lehelet, más néven halitózis kínos lehet, sokan nem szívesen beszélnek róla, és még kevésbé keresnék fel vele az orvosukat, holott bizonyos esetekben erre szükség van. A krónikussá váló szájszagon ideig-óráig enyhíthetnek ugyan a boltok polcain sorakozó mentolos termékek, rágógumik és öblögetők, azonban ha betegség áll a háttérben, természetesen az ok kezelése a legfőbb cél.

Amennyiben a gyakoribb és alaposabb fogmosás, a fogselyem használata, a szájhigiénia javítása, illetve a megfelelő mennyiségű folyadék-, elsősorban vízfogyasztás nem segít megszüntetni a problémát, ajánlott a szakember felkeresése. A leggyakrabban a következő állapotok vezethetnek makacs szájszag kialakulásához: 

Szájszárazság: szájszárazság, azaz xerostomia esetén a nyálmirigyek nem termelnek elég nyálat, ami nedvesen tarthatná a szájüreget. Ez nemcsak azért gond, mert rossz lehelettel járhat, hanem azért is, mert így a fogak is jobban ki vannak téve a szuvasodás veszélyének. A nyál szerepet játszik a baktériumok semlegesítésében, az emésztésben és a fogak tisztán tartásában is. Idősebb embereknél gyakori jelenség, de bizonyos gyógyszerek, sőt betegségek, például diabétesz, Alzheimer-kór, gombás fertőzés is okozhatja, illetve a horkolás is rásegít. 

Fogászati problémák: a fogakat érintő problémák, így a fogszuvasodás vagy a fogak körüli szövetek krónikus gyulladása, az előrehaladott állapotban akár fogvesztéssel is járó fogágybetegség rossz leheletet okozhat a kórokozó baktériumok felszaporodása miatt. Szájsebészeti beavatkozások után elfertőződő sebek esetén is megjelenhet a szájszag.

Mandulakő: ahogyan a vesében és az epehólyagban, úgy a mandulákban is kialakulhatnak kövek. A rossz lehelet mellett torokfájás, a méret és az elhelyezkedés függvényében nyelési nehezítettség, sőt fülbe sugárzó fájdalom is felhívhatja rá a figyelmet. Egyes érintetteknek a sós vizes gargarizálás segít, visszatérő panaszok és mandulagyulladás során viszont szükség lehet a mandulák eltávolítására. 

Reflux: a savas gyomortartalom nyelőcsőbe visszaáramlásával, gyomorégéssel járó reflux (gastrooesophagealis reflux, GERD) sokakat érintő probléma, ami hosszú távon komolyan károsíthatja a gyomrot, a nyelőcsövet és a fogakat is. Alvási gondokat okozhat, mivel a tünetek fekvő testhelyzetben hangsúlyosabbak. Gyakran kíséri rossz lehelet. A vény nélkül kapható savlekötők általában nem jelentenek tartós megoldást, életmódváltásra, bizonyos ételek-italok mellőzésére és kisebb adagok fogyasztására, valamint a stressz minimalizálására lehet szükség.

További betegségek: az előrehaladott vese- és a májbetegségek, az éjszakai légzéskimaradással járó alvási apnoe és a cukorbetegség is okozhatja a kellemetlen szájszagot. Utóbbi tünete lehet az úgynevezett acetonos, gyümölcsös illatú, körömlakklemosó szagához hasonló lehelet, ami főleg elhanyagolt, esetleg még nem diagnosztizált betegség esetén jelentkezik. 

Nem múló kellemetlen szájszag esetén az otthoni kezelés nem elegendő, a súlyosabb szövődmények elkerülése érdekében szakember felkeresése javasolt. 

9 meglepő dolog, ami roncsolja a fogad

Számos olyan dolog van, amivel az ember a tudta nélkül akár napi rendszerességgel árt a fogának. Azzal a legtöbben tisztában vannak, hogy a nagyon savas vagy cukros ételek - mint például a citrusfélék vagy a csokoládé - kifejezetten károsak a fogakra, de hogy ez pontosan milyen más ételekre vonatkozik még, azt már kevesebben ismerik.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• egészség
• száj
• fog
• szájszag
• szájszárazság
• Életmód