Valóban rákkeltőek az élelmiszerfestékek?

Az élelmiszer-adalékok kétségkívül legvitatottabb tagjai a színezékek, ezek közül is a természetben elő nem forduló, szintetikus anyagok.

Hogy valóban rákkeltőek-e ezek az élelmiszerfestékek, arra Gunda Tamás, a Debreceni Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Tanszékének egyetemi tanára adja meg a választ.

Szintetikus festékek - stabilitás

A szintetikus festékek legnagyobb része az azofestékek köréből kerül ki, van még néhány trifenilmetán festék és egy-kettő egyedi szerkezetű. Mi az előnyük a szintetikus festékeknek? A stabilitás: a természetes növényi festékek legtöbbje ugyanis nem bírja a főzést, a levegő oxigénjét és a feldolgozás során bekövetkező pH-változást, a természet nem konyhai felhasználásra alkotta meg őket. A lilahagyma a főzés vagy a vöröskáposzta leve a pH-változás hatására csúnya szürkéskék színűvé változik.

Azofestékek

A szintetikus festékek egyik első nagy családját alkotják az úgynevezett azofestékek. Régi nevük anilinfesték, mivel gyakori kiindulóanyaguk a legegyszerűbb aromás amin, az anilin. A 19. század közepén felfedezett azofestékek a szerves kémia, a szerves vegyipar fejlődésének egyik kiindulópontjává váltak, és a mindennapi életben nagy karriert futottak be.

Sok-sok tízezer különféle festéket állítottak elő, ezek zömét textíliák, bőr és szőrme színezésére használták, továbbá papír- és falfestékek, tinták, mázak készítéséhez is.

Forgalomból kivont festékek

A ma használt azofestékeket a gyakorlatban használt csipetnyi, néhány milligrammos mennyiségben ártalmatlannak tartják. Bár azovegyületek a természetben nem fordulnak elő, az anyagcsere könnyen megbirkózik velük. Az úgynevezett azoreduktáz enzimek redukálják az azokötést, és felszabadul a két, aminocsoportokat tartalmazó komponens. Egyes festékek esetleges mérgező vagy akár bizonyítottan rákkeltő hatásáért ezek az aromás aminok, illetve további átalakulási termékeik a felelősek. Az ilyen festékeket azonban fokozatosan kivonták a forgalomból - például vajsárga, citrusvörös.

Allergizáló hatás?

Sok vita tárgya az allergizáló hatás. Mint minden anyagnál - ideértve a gyógyszereket és kozmetikumokat, sőt, az alapélelmiszereket is -, itt is előfordulhat egyéni érzékenység, általában 1:10 000, 1:100 000 nagyságrendben. A tartrazin, amely állítólag allergénebb a többinél, gyermektápszerekben nem javasolt.

Rákkeltő anyagok az ételekben

Kattints az alábbi videóra, ha kíváncsi vagy, mely táplálékok fogyasztását nem javasolja a szakértő!

Trifenilmetán festékek

Az úgynevezett trifenilmetán festékek kémiailag közös jellemzője a központi szénatomhoz csatlakozó három aromás, többnyire fenilgyűrű, amelyekhez még további savas vagy bázikus csoportok kapcsolódhatnak. Savak vagy lúgok megváltoztatják az elektronok konjugált eloszlását, úgynevezett kinoidális szerkezet alakulhat ki, ami színváltozással jár, ezért sok ilyen vegyület indikátorfestékként is használatos a kémiai analitikában.

A fejlett országokban mára használatuk visszaszorult. Tartósabb és jobb színűek a savas csoportokat is tartalmazó festékek. A trifenilmetán festékek esetében nem tudtak komoly károsító hatást kimutatni, az egyetlen, hogy tömény oldatban injekcióban szövetelhalást okozhatnak. A gyakorlatban természetesen ilyesmiről szó sincs: a fenolftaleint például több mint száz éve használja az orvostudomány - mindmáig ez a legbiztonságosabbnak és legveszélytelenebbnek tartott hashajtó.

Cikkünk megírásában Kovács Lajos-Csupor Dezső-Lente Gábor-Gunda Tamás Száz kémiai mítosz című könyve segített.

• tudomány
• veszélyes adalékanyag
• rákkeltő
• kémia
• Életmód