Miért marad meg egy emlék örökre, a másik meg veszik el másnapra? Így szelektál az agyunk
Egy friss tanulmány azt kutatta, mely emlékek minősülnek elég fontosnak ahhoz, hogy az agyban maradjanak, és melyek azok, amiket kiszelektálunk.

Emlékszel az elsős osztályfőnököd nevére, de nem emlékszel arra, mit ettél tegnap ebédre. Bizonyos emlékeket az agy valamiért örökre elraktároz, míg a többséget kiszelektálja, amint nincs rá szükség. De miért?
Ezt a rejtélyt próbálták feloldani a New York-i Grossman School of Medicine kutatói, akik az agyműködést és az idegrendszert vizsgálva próbáltak rájönni, miként szelektál a memóriánk.
Ezért nem emlékszel dolgokra
A kutatás során az agysejtek körül forgó neuronokat vizsgálták, amik az idegrendszer legkisebb egységei. Ezek a neuronok „tüzelnek”, azaz pozitív és negatív töltésük ingadozik annak érdekében, hogy továbbítsák az emlékeket kódoló elektromos jeleket. A hippokampuszban a neuronok nagy csoportjai ritmusos ciklusokban tüzelnek, és ezredmásodpercenként olyan jelsorozatokat hoznak létre, amik komplex információkat kódolhatnak.

Az úgynevezett „éles hullám” aktivitás (SWR) kialakulásával a hippokampusz neuronjainak közel 15 százaléka egyidejűleg tüzel. Míg korábbi tanulmányok az alvás közbeni emlékképződéssel hozták összefüggésbe a hullámzást, a Science című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint azok a nappali események, amelyeket közvetlenül 5-20 éles hullám követ, alvás közben többet játszódnak vissza, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy az adott emlék tartóssá váljon. Összegezve: az SWR-aktivitás az, ami eldönti, egy emlék sokáig velünk lesz, vagy elvész az éterben.
A kutatók egereken tesztelték a jelenséget. A rágcsálókat egy labirintusban figyelték meg, ahol azt tapasztalták, az állatok neuronjai akkor mutatnak SWR-mintázatot, amikor megállnak jutalomfalatért. Miután azt elfogyasztották, agyuk üresjáratra váltott, és éleshullám-aktivitás keletkezett.

Segítünk megtalálni a legjobbat!
A Vitaminkalkulátorunk 9 egyszerű kérdéssel több mint negyven vitaminunk közül ajánl két olyan terméket, amik céljaidnak leginkább megfelelnek. Figyelembe vesszük a fizikai aktivitást, étkezési szokásokat és érzékenységeket, hogy a legjobb döntést hozhasd. Tudjuk, hogy könnyű elveszni a részletek közt, de mi itt vagyunk, hogy segítsünk!

Promóció
Az új eredmény egy már ismert mintán alapszik: az emlősök, köztük az emberek is csupán néhány pillanatig tapasztalják a világot, majd szünetet tartanak, aztán egy kicsit többet tapasztalnak, majd ismét szünetet tartanak. Miután figyelmet fordítunk valamire, az agyunk „üresjáratba” kapcsol. Egy nap során több ilyen pillanatnyi szünet van, a leghosszabb időszak pedig alvás közben következik be.
A kutatás gyakorlatilag most arra jött rá, hogy ezekben az üresjáratokban az agyunk éleshullám-aktivitással jelöli meg, milyen emléket érdemes elraktároznia, és mit nem. Ezek a megjelölt minták az éjszaka folyamán újraaktiválódnak, majd a neuronok tüzelni kezdenek, alvás közben agyunk újrajátssza a mintákat, az emlék pedig örökre beég elménkbe.
Ezt teszi az agyaddal, ha mindenhova GPS-szel mész - Egy tanulmány szerint nem tanácsos
Amikor a navigációs alkalmazásokat hívod segítségül, az agyad bizonyos részeit nem használod ki.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)