Veszélyes daganatra figyelmeztet ez a 4 korai tünet: ekkor még jó kezelhető

A méhnyálkahártya-daganat az egyik leggyakoribb nőgyógyászati daganattípus, mégis igen kevés szó esik róla. Korai felfedezése nagy jelentőséggel bír, hiszen ez esetben a gyors terápiának köszönhetően hatékonyan kezelhető.

Hogy milyen tünetek utalnak rá, és hogy mi ilyenkor a teendő, azt dr. Hernádi Balázstól, a Nőgyógyászati Központ daganatokkal is foglalkozó nőgyógyászától kérdeztük meg.

A méhnyálkahártya-daganat korai tünetei

A méh a női kismedencében elhelyezkedő üreges szerv, mely két fő részből áll: a felső része a méhtest (corpus), az alsó része, mely a hüvelyhez csatlakozik, a méhnyak (cervix). A méhtest belső borítása a méhnyálkahártya (endometrium). Ennek vastagságát, rendszeres leválását hormonok szabályozzák: az ösztrogén az endometrium felépítéséért, vastagodásáért felelős, hogy terhesség esetén be tudja fogadni az embriót. A progeszteron megerősíti a nyálkahártyát, segíti a beágyazódást. Ha nem jön létre megtermékenyült petesejt, és nem ment végbe a beágyazódás, úgy az endometrium menstruációs vérzés kíséretében leválik, és a progeszteronszint lecsökken.

A méhnyálkahártya vastagsága tehát erősen függ attól, hogy az illető hol tart a ciklusában. Ráadásul befolyásoló tényező az is, hogy az érintett fogamzókorú, esetleg premenopauza időszakában van, szült-e már, szed-e fogamzásgátlót.

Amennyiben a nő fogamzókorú, úgy a méhnyálkahártya normál vastagsága:

• Menstruáció során: 2-4 mm.
• Korai follikuláris szakasz: 5-7 mm.
• Késői follikuláris szakasz: >11 mm.
• Luteális fázis: >16 mm.

A méhnyálkahártyarák

A méhnyálkahártya- (endometrium-)rák a méhtestrák leggyakoribb formája, éppen ezért nevezik gyakran méhráknak is. A kóros sejtburjánzás ekkor az endometriumban kezdődik. Az endometriális rák mintegy 80 százaléka adenokarcinóma, vagyis a rák az itt lévő mirigysejtekben képződik. Az állapotot négy stádiumra osztják, melyeket római számokkal jelölnek. Prognózisbecslő algoritmus szerint ma LR, azaz alacsony rizikójú, alacsony átmeneti kockázatú, magas átmeneti kockázatú és HR, azaz magas rizikójú különíthető el. Előrehaladott esetekben a probléma más területekre is kiterjed.

Oka lehet genetikai, környezeti és hormonális - utóbbi esetben az ösztrogén-progeszteron egyensúly felborulásának következménye, éppen ezért gyakoribb menopauza után, illetve PCOS-ben szenvedők esetében. Minden olyan állapotban, amikor az ösztrogén erősebben és hosszabban fejti ki a hatását, vastagítja a méhnyálkahártyát, és peteérés hiányában a progeszteron nem képes ezt ellensúlyozni.

Kik a veszélyeztetettek?

• Menopauza után lévők
• PCOS esetén
• Családi hajlam esetén
• Túlsúly esetén
• Cukorbetegség esetén
• Méhnyálkahártya-hiperplázia esetén
• Emlőrák elleni kezelés után
• Nem szült nők

Tünetek esetén mindenképp orvoshoz kell fordulni

A méhnyálkahártyarák leggyakrabban közti vérzésben, klimax utáni vérzésben, vizelési zavarokban, alhasi fájdalomban nyilvánul meg. Bár ezen panaszok a rosszindulatú daganatokon kívül számos más problémára utalhatnak - főleg menopauza előtt -, ám érdemes tisztában lenni ezekkel a tünetekkel és mihamarabb orvoshoz fordulni velük! 

Az orvos ilyenkor fizikális vizsgálatot végez, majd transzvaginális ultrahanggal megnézi a méh belsejét, megméri az endometrium vastagságát. Amennyiben túl vastag, még akkor sem biztos a rák megléte, ugyanis endometrium-hiperpláziát is jelölhet, ami olykor rosszindulatúvá is fajulhat, így nem szabad arra sem legyinteni. Ha felmerül a rák gyanúja, úgy endometriumbiopsziát, célzott méhtükrözést, esetleg curettage-t (méhkaparást), pipelle segítségével vizsgálatot javasol az orvos, majd a szövetmintát elemzésre küldi. Mindezek mellett szükség lehet has-kismedencei kontrasztanyagos MRI/mellkas CT (staging) vizsgálatokra is.

Hogyan kezelhető a méhnyálkahártya-daganat?

A méhnyálkahártya-daganat egy igen eredményesen gyógyítható ráktípus - amennyiben idejében diagnosztizálják, hiszen késői stádiumban a kóros sejtburjánzás már máshol is jelen van a testben. Ez a daganat váratlan vérzés miatt orvoshoz viszi a pácienst, ezért jó eséllyel korai stádiumban fedezzük fel.

- A terápia fontos mozzanata a méh eltávolítása, ami mellett gyakran a petefészkek, petevezetők, környező nyirokcsomók is kivételre kerülnek. Kiegészítő kezelésként, vagy ha valamiért nem végezhető el a műtét, sugár-, illetve kemoterápia is segítheti a gyógyulást - mondja dr. Hernádi Balázs, aki hozzátette, hogy amennyiben korai stádiumú a beteg, és szeretne még gyereket, egyes esetekben lehetőség van szervmegtartó műtéti kezelésre, hormonterápiára is, igen szoros felügyelet mellett.

Olvass tovább: 8 tünet, ami nőgyógyászati daganatra utal

Minél korábban felismerik a problémát, annál nagyobb eséllyel gyógyítható.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• méhnyálkahártya daganat
• rák
• rosszindulatú daganat
• korai felismerés
• tünetek és betegségek
• kezelés
• Életmód