Az ország, ahol a legkevesebb a rákos beteg: pedig a legszegényebbek közé tartozik

A nyugat-afrikai Niger általában szerepel azokon a listákon, melyek a világ tíz legszegényebb országára vonatkozóan próbálnak sorrendet felállítani, ugyanakkor az első helyen áll azon helyek listáján is, melyek esetében a legalacsonyabb a világon a rákos megbetegedések előfordulása.

Ezt állítja legalábbis a Diana Farber Cancer Institute infografikája, mely szerint Nigerben található a legkevesebb rákbeteg, míg a jóléti skandináv országban, Dániában található a legtöbb: míg itt 100 ezer emberből 338 lesz rákbeteg, Nigériában csupán 79.

Miért épp egy szegény ország?

A fenti adatok és a különbség oka a tudósok számára sem egyértelmű, számos ellentmondásos tényezőt kell ugyanis számba venni. Ezek közé tartozik, hogy a szegényebb országokban, például Nigerben a várható élettartam is alacsonyabb, így sokan előbb halnak meg más okból, holott előfordulhat, hogy később a rákos betegségeket sem tudnák kivédeni. Meg kell említeni, hogy a jóléti országokban a diagnosztika is sokkal fejlettebb, nem véletlen, hogy sokan ezzel magyarázzák a magasabb arányszámokat.

Ugyanígy igaz azonban, hogy Dániában például igen magas a dohányosok aránya - különös tekintettel a nőkre -, míg a rákos megbetegedések tekintetében vezető országoknak számító jóléti társadalmakra egyöntetűen igaz, hogy gyakori az elhízás, az egészségtelen, feldolgozott élelmiszerekben és finomított szénhidrátokban gazdag étrend, emellett a dohányzás és az alkoholfogyasztás is, és jellemzőbb a mozgásszegény életmód, melyek mind komoly kockázati tényezőt jelentenek.

Kiemelt szerepe van az étrendnek

Bár az elméletek jó pár kérdést felvetnek arról, mi is a valódi oka a különbségnek, léteznek olyan kutatások, melyek egyértelműen bizonyítják - Nigert és más nyugat-afrikai országokat, például Nigériát is sokan vizsgálták ebből a szempontból -, hogy a szegényebb afrikai országokban élők esetében az étrendnek is kiemelt szerepe van az alacsony előfordulási arányt mutató rákstatisztikákat tekintve.

Ezekben az országokban, például Nigerben, Nigériában, a vastagbél- és a végbélrák az életkort is számításba vevő statisztikák szerint a legritkább, amiben - amellett, hogy a tudósok antropológiai okokat is sejtenek mögötte - fontos szerepet játszhat a rostokban nagyon gazdag, állati fehérjében viszont szegény étrend. Az itt élőknél továbbá az olyan rákmegelőző állapotok megjelenése is ritka, mint a polipok vagy a gyulladásos bélbetegségek.

Ikaria egyike a világ azon helyeinek, ahol az emberek a legtovább élnek, sőt, volt, aki ideköltözött, és a rákból is meggyógyult. Nézd meg a képeket, és ismerd meg a történetét!

Itt is jellemző a romló tendencia

Bár világszinten még mindig sokkal alacsonyabb a rákos megbetegedések előfordulási aránya a nyugat-afrikai országokban, mint a nyugati társadalmakban, kutatások szerint az elmúlt évtizedekben a korábbiakhoz képest itt is romlottak a számok, amit jellemzően az életmód változásával magyaráznak, nem véletlenül tartják a rákot is részben civilizációs betegségnek.

Az itt élő, hagyományos, vidéki életmódot folytató őslakosok körében is egyre jellemzőbb a városiasodás, egyre inkább érződnek a globális hatások, melyek az életmódra, az étrendre is kihatnak. A kutatók szerint további vizsgálatokra lenne szükség ahhoz, hogy részletesen is feltárják az okokat, ezáltal pedig világszinten is alkalmazható módozatokat mutathassanak be a megelőzés terén, az azonban előbbiek fényében kétséges, hogy erre meddig lesz lehetőségük.

• megelőzés
• étrend
• afrika
• rák
• daganat
• életmód
• rákos
• Életmód