3 betegség, amit az oltással győztünk le: ma már nem kell félnünk a járványtól

A koronavírus-pandémia legyőzését célzó tömeges oltás javában zajlik: a tudósok által kifejlesztett, engedélyezett vakcinák elősegítik a kívánt immunitást az emberek szervezetében. A védőoltások már temérdek alkalommal számolták fel a veszélyes, emberéleteket követelő járványokat a történelem során.

Az első oltóanyag Edward Jenner angol sebész nevéhez fűződik, aki a fekete himlő elleni küzdelem során figyelte meg, hogy a tehénhimlőn már átesett tehenészek nem kapták el a betegséget. Ennek nyomán kezdődött meg az első, sikeres vakcinálás - mely szó egyébként épp a tehén latin nevéből ered -, noha hátterében még nem volt olyan virológiai alaposság, mint amit a mai kutatások lehetővé tesznek. De nem csupán a fekete himlőt sikerült legyőzni az oltások révén.

Járványos gyermekbénulás

A poliovírus okozta járványos gyermekbénulás az 1950-es évektől vált igazán súlyossá a világban, így Magyarországon is. A gyermekeket érintő megbetegedés során a vírus legtöbbször szájon át került be a szervezetbe, és a központi idegrendszert támadta meg, deformitást, esetenként tartós bénulást is okozva. A legtöbbször a végtagokat érintette a betegség, ekkor a rehabilitáció némiképp javított az állapoton, ám súlyos esetekben gépi lélegeztetésre, vastüdőre is szükség lehetett.

A kutatásokban és az oltás fejlesztésében nagy verseny indult, amely sajnos problémáktól sem volt mentes, több komplikáció felmerült az első folyamatban részt vevő rézuszmajmok fertőzöttsége miatt. Eleinte az elölt vírust tartalmazó Salk-vakcina, majd az élő, gyengített vírust tartalmazó Sabin-cseppek váltak a védekezés alapköveivé. 

Magyarországon a „Di-Per-Te +Hib” - azaz: torokgyík-szamárköhögés-tetanusz + influenza okozta agyhártyagyulladás - kombinált oltás részeként és a Sabin-cseppekkel a mai napig a kötelező oltássorozat része. Az immunizálás hatására a betegség a 2000-es évekre szinte teljesen megszűnt.

Torokgyík

A torokgyík vagy más néven diftéria a Corynebacterium diphteriae baktérium által okozott, súlyosan fertőző betegség volt, mely az 1800-as évek végéig számtalan emberéletet követelt. Cseppfertőzés és érintkezés útján terjedt rohamosan. Elsősorban a felső légutakat érintette, gyulladást és egy álhártyát okozva, mely felköhögve pikkelyes bőrhöz hasonlított, innen eredt a gyík elnevezés. A hártya azonban felköhögés nélkül elzárta a légutakat, gyakran halált okozva ezzel.

A nálunk is kötelező Di-Per-Te kombinált védőoltás nyomán a torokgyík is teljesen eltűnt a fejlett országokban. A biztos védettség érdekében olyan országba utazva, ahol ma is jelen lehet a fertőzés, emlékeztető oltásra szükség lehet. A diftéria és a tetanusz ellenanyagának kifejlesztője, Emil Adolf von Behring egyébként Nobel-díjat is kapott munkájáért.

Kanyaró

A kanyaró az azonos nevű vírus által okozott, cseppfertőzéssel terjedő betegség, melyet elsőként a 900-as években egy Rhazes nevű perzsa orvos különböztetett meg a himlőtől. A 19. századra sikerült más kiütéses betegségektől teljesen elkülöníteni, végül 1958-ra Maurice Hilleman amerikai mikrobiológusnak köszönhetően készült el az első oltás, és a ’60-as években vált elérhetővé a világ számára.

A betegség, mely akár tüdőgyulladást, középfül- vagy agyvelőgyulladást, bakteriális szövődményeket is okozhatott, rengeteg ember életét követelte a történelem során a világban, különösen, ahol az emberek immunrendszere még nem találkozott a vírussal. Ma Magyarországon a kötelező MMR-vakcinával - a kanyaró–mumpsz–rózsahimlő kombinált oltásával - védekezhet ellene az ember, az oltóanyag gyengített vírusokat tartalmaz. 

Az oltásellenes mozgalmak összefüggésbe hozták a kanyaró elleni vakcinát az autizmussal, ennek nyomán több országban újra felütötte fejét a járvány. A tudományos bizonyítékok egyöntetűen cáfolták a vádakat, a hamisított adatokat közzétevő orvost kizárták a brit kamarai tagságból. Az esetszámok visszaszorítása végett az elmúlt években ismét egyre több helyen tették szigorúan kötelezővé az oltást.

Az elmúlt évtizedek, évszázadok alatt a vakcinák egyre biztonságosabbá, hatékonyabbá váltak, és általuk számos súlyosan fertőző járvány gyakorlatilag megszűnt. Mára az élő, legyengített, illetve az inaktivált, elölt kórokozók mellett többek közt mesterségesen előállított, speciális anyagokat is tartalmazhatnak az oltások, így jöhetett létre az utóbbi időben sokat emlegetett mRNS- vagy a vírusvektor-alapú oltóanyag. 

Tapasztalatok a koronavírus elleni vakcinákról

Az első körben beoltottak már megkapták az emlékeztető, második adag vakcinát is. Őszintén elmondták tapasztalataikat.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• kötelező
• oltás
• vakcina
• védőoltás
• járvány
• fertőzés
• fertőző betegség
• betegség
• megelőzés
• immunrendszer
• Életmód