Az élelmiszerek harmada a kukában landol - Meddig fürdőzhetünk még a pazarlásban?

A globális és regionális vízhiány okozta élelmezési kihívásokat mutatta be az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Agrárminisztérium október 16-i rendezvénye, amit az élelmezési világnap alkalmából szerveztek a Hősök terén.

A eseményre olimpiai és világbajnok úszók és vízilabdázók is ellátogattak, de szerephez jutottak a jövő vízbarát ételei és egy 21 kamionból álló kocsisor is, ami 50 ezer kilogramm élelmiszer-adományt szállított nélkülözők részére.

A vízhiánytól a tányérig

A víz az élet alapja, nélkülözhetetlen természeti erőforrás, de sajnos nem kiapadhatatlan. Napjainkban 2,4 milliárd ember él vízhiánytól sújtott országokban, és a számuk a következő években várhatóan meredeken emelkedni fog. Az aszályok, a csapadékhiány és az emelkedő átlaghőmérsékletek már Közép-Európában is érezteti negatív hatását.

Itt az ideje tehát, hogy bölcsebben gazdálkodjon az emberiség a vízzel, mert a mindennapi döntések is hatással vannak az állapotára és az elérhetőségére. A vízszennyezés és a pazarlás elkerülése, az újrafelhasználási módszerek alkalmazása, illetve a helyi, szezonális és friss élelmiszerek előnyben részesítése is fontos pillérei ennek a küzdelemnek. „Az innovatív és hatékony vízgazdálkodási megoldásokba való befektetés létfontosságú, és a változásban, egy víztakarékos és ellenálló világ kialakításában mindenkinek - kezdve a kormányoktól az egyénekig - szerepet kell játszania” - hangsúlyozta Nabil Gangi, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda megbízott vezetője.

Vízbarát menü

A klímaváltozás és a növekvő vízhiány miatt néhány éven belül a kisebb vízigényű növények, mint például a köles, a cirok, a csicseriborsó, a lencse vagy a homoktövis dominálhatják majd a régió élelmiszer-termelését, és ezáltal az étrendben is előkelő helyet foglalnak el. Ezek az alapanyagok szárazságtűrők, hatékonyan termeszthetőek, és táplálóak is, de a régióban még kevéssé (el)ismertek. Pedig érdemes tudni, hogy az ENSZ 2023-at a köles nemzetközi évének nyilvánította, tekintettel annak magas rosttartalmára, tápértékére, valamint a glutén- és laktózmentes voltára.

Az élelmezési világnap alkalmából a fenntarthatóság jegyében a résztvevők egy vízbarát menüt is megismerhettek, amiben helyet kapott egy „fenntartható csalánfőzelék csicseriborsó-fasírttal” és egy „klímabarát kölesgombócdesszert”. 

Így tesznek az ételpazarlás ellen a világbajnok magyar úszók

Az esemény vendégeinek életében is kiemelt szerepet tölt be a víz. Cseh László az úszómedencében nőtt fel, és vált világbajnokká, de mióta édesapa, még fontosabb lett számára a környezettudatosság. Szerinte, ha csak apró lépésekkel is, de mindenkinek tennie kell a környezetéért. Zárjuk el a csapot fogmosás közben, a kádban fürdés helyett válasszuk a zuhanyzást, az étolajat pedig ne a lefolyóba öntsük, ajánlja a sportoló. 

Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó tíz évvel ezelőtt maga is családi gazdálkodó lett, így közvetlen tapasztalatai vannak a vízhiány hatásáról az élelmiszer-termelésre. Szerinte mindenki felelőssége tudatosan gazdálkodni az energiával és a vízzel, ugyanakkor a túlfogyasztást is nagy problémának tartja. Náluk az élelmiszer-pazarlásra leginkább a felesége figyel, aki bátran választ lejáratközeli termékeket, ha tudja, hogy időben elfogyasztják. 

50 ezer kilogramm adományt indítottak útnak 

A FAO és az Élelmiszerbank idén már tizennyolcadik alkalommal indította útjára az adománykonvojt a Hősök teréről, ami a belvárost is érintve az Élelmiszerbank XVII. kerületi raktárához vezetett. A huszonegy kamionból és teherautóból álló kocsisor 50 ezer kilogramm tartós élelmiszert szállított, többek között készételkonzerveket, margarint, tésztát, rizst, instant leveseket, lisztet és üdítőket.

A 75 millió forint értékű szállítmányból a következő napokban 13 ezer élelmiszercsomag készül rászorulók számára. 

Olvass tovább! Ennyi élelmiszert dobnak ki évente a magyarok: döbbenetesen magas a szám

Évente átlagosan 68 kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki fejenként az emberek Magyarországon; az uniós átlag ennél jóval magasabb - mondta  Keleti Marcell , a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, röviden NAK élelmiszeripari igazgatója az M1 aktuális csatornán.

(A képek forrása: Magyar Élelmiszerbank Egyesület, Getty Images Hungary)

• fenntarthatóság
• pazarlás
• étel
• víz
• Életmód