Kutatás: ezt kell tenned havonta ötször és nem csak lefogysz, de tovább leszel fiatal

Az időszakos ételmegvonásról egy sor kutatás mutatta már ki, hogy előnyös hatással van az egészségre, sőt a vallások is komoly jelentőséget tulajdonítanak neki. Azonban a szigorú értelemben vett böjtölés során ételt nem, csak vizet veszel magadhoz, így érthető, ha radikálisnak tűnik a módszer.

A tartós böjt súlyos egészségügyi következményekkel járhat, a hiánybetegségek kialakulásától a meddőségig, ám a kutatások arra utalnak, hogy a rövidebb, rendszeres böjti periódusok pozitív hatást fejtenek ki az emésztőrendszerre és az immunműködésre is egyaránt. Nézd meg, mire jutott még Dr. Valter Longo és csapata a Dél-kaliforniai Egyetemen!

Kísérletek

A kutatók első kísérletük során egyetlen sejtből álló élesztőorganizmusokat használtak. A vizsgálat kimutatta, hogy az időnként böjtölő egysejtűek élettartama megnőtt társaikéhoz képest, és a mérgező anyagokkal szemben is ellenállóbbak voltak, mint az éhezést sosem tapasztalt kontrollcsoport.

A következő lépésben a teszt egerekkel zajlott, melyeket ciklikusan kalóriában szegény diétára fogtak, majd a csapat az állatok élettartamát és emésztését vizsgálta. Ennek során kiderült, hogy a néha böjtölő egerek a normális napokon túlették magukat, így kalóriabevitelük nem csökkent. Hosszú távon azonban az állatok alacsonyabb vércukor- és inzulinszintet, kevesebb elraktározott zsírt és daganatot, nagyobb csontsűrűséget valamint jobb idegi működést mutattak, mint társaik.

Az emberekkel végzett utolsó kísérletben a kutatók két 19 fős, egészséges felnőttekből álló csoportot vizsgáltak. A böjtölő résztvevők a hónap öt napján 34-54%-kal kevesebb kalóriához jutottak, mint rendesen. A harmadik hónap végére a diétát követők vércukorszintje és testsúlya is csökkent, sőt a szervezetükben a szívbetegségekre utaló fehérjék száma is visszatért a normális szintre.

Hogyan működik a szakaszos böjt?

Dr. Longo a kísérletek alapján a havi öt, egymást követő napon harmadára csökkentett kalóriabevitelt találta ideálisnak, mely egészségügyi szempontból sokkal előnyösebb a tartós koplalással járó diétáknál. A módszer a kutatók szerint nem csak a fogyásban segít, de a rák megelőzésében és a fiatalság megőrzésében is.

Ahhoz, hogy a betegségek kialakulását leginkább támogató hasi zsírpárnákat leküzdjed, Dr. Longo havi öt napon 725 kalória bevitelét írja elő, melynek 44% zsírra, 47% szénhidrátra és 9% fehérjére oszlik fel, ám a hónap többi napján sem eheted magadat mértéktelenül túl, hanem mindössze a számodra szükséges kalóriákat szabad bevinned.

Kiemelten fontos emellett, hogy figyelj a tápanyagok megfelelő eloszlására, azaz jusson elég ásványi anyag és vitamin a szervezetedbe, melyet főként a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása támogat. A böjti napokon ajánlott, hogy húsmentes leveseket, teákat és laktató turmixokat fogyassz, melyek energiával töltik fel a tested, így nem jelentkezik a böjtölés mellékhatásaként erőtlenség és fejfájás.

Kik azok, akik nem böjtölhetnek?

A módszer egyáltalán nem ajánlott az idősebbek vagy 18 év alattiak számára, sem pedig azoknak, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek. A böjtölés ellenjavallott a cukorbetegeknek, a csontritkulásra hajlamosaknak vagy a legyengült immunrendszerrel rendelkezőknek.

Mielőtt belekezdenél a böjtölésbe, mindig kérd ki az orvosod tanácsát, ugyanis a rosszul összeállított étrend legyengítheti a szervezeted, megzavarhatja a havi ciklusodat és ronthatja a teherbeesés esélyét. 

• böjt
• léböjt
• étel
• ital
• fogyókúrás tévhit
• egészséges
• kutatások
• tudomány
• statisztika
• mellékhatás
• eredmény
• Életmód