Így spórolhatsz havonta több ezer forintot a menstruáció alatt: más előnye is van a váltásnak

A babák és totyogósok esetében az évekig tartó pelenkahasználat során látványos az a szemétmennyiség, mellyel a környezetet terheljük. Emiatt egyre több anya dönt úgy, hogy mosható pelenkára vált - mely nemcsak a klímaszorongást enyhítheti némiképp, de egyúttal jóval költséghatékonyabb megoldás is, mint az eldobható változat. Hasonló aggodalom valamivel kevesebb nőben merül fel a saját menstruációja kapcsán. Pedig érdemes kicsit utánaszámolni, mivel mennyi szemetet termelünk.

A betét és tampon környezetszennyezése

Az ökológiai lábnyom kiszámításakor többek között figyelembe kell venni a táplálkozást - például mennyi húst eszel, helyi termelőtől vásárolsz-e -, mennyit és mivel utazol, mivel fűtesz vagy mekkora az egy főre jutó lakóterület az otthonodban. Az is lényeges továbbá, hogy mennyi szemetet termelsz: a nők esetében az eldobható menstruációs kellékek megnövelik az ökológiai lábnyomot. Ha van kedved kiszámolni a tiédet, ide kattintva egy remek kalkulátort találsz.

Fejenként 5-15 ezer tampon, betét

Egy átlagos nő durva számítások szerint mintegy negyven évig menstruál, havonta körülbelül öt napig vérzik. Ez nagyjából 2400 napot jelent - vagyis körülbelül hat és fél évet jelent az életéből. Becslések szerint ez alatt a negyven év alatt egy átlagos nő 5-15 ezer tampont és betétet használ el, melyek nagy része a szemétlerakókba kerül - írja a National Geographic. De a havi kiadás is jelentős, ha a drága tamponokkal számolsz, akár több ezer forinttal karcsúbb lehet a pénztárcád egy menstruáció után.

A menstruációs termékek ráadásul nem kevés műanyagot tartalmaznak. A tamponok egyesével műanyagba vannak csomagolva, egyes típusaikhoz pedig műanyag applikátort adnak, vagy a nedvszívó részt vékony műanyag réteggel látják el a könnyebb felhelyezés érdekében. A betétekben még több műanyag van: a szivárgásmentes alaptól a folyadékot felszívó szintetikus anyagokon át, egészen a csomagolásig.

500 év alatt sem bomlanak le

Az első eldobható betétek és tamponok az 1920-30-as években kerültek forgalomba Amerikában, vagyis a menstruációs termékekből adódóan műanyaghulladék nagyjából száz éve termelődik. Az eldobható betétek hátlapját az idő múlásával már vékony, rugalmas, szivárgásmentes polipropilén vagy poiletilén anyagból készítették, és került rá ragasztócsík is. A 70-es évektől pedig megjelentek a szárnyak is, melyek a fehérneműt védik, ugyanakkor még több olyan műanyaghulladékot jelentenek, melyek nagyjából ötszáz évig velünk maradnak a bolygón.

Intimkehely és mosható menstruációs bugyi

Az elmúlt években egyre több olyan termék jelent meg a piacon, melyekkel kevesebb hulladékot termelünk. A tampon jó alternatívája lehet az orvosi szilikonból készült és évekig használható menstruációs kehely vagy intimtölcsér - erről bővebben olvashatsz korábbi cikkünkben.

Az eldobható műanyag betétek helyett pedig megjelentek a mosható betétek, illetve a mosható menstruációs bugyik. Amellett, hogy ezen eszközök használatával kíméled a környezetet, csökkented az ökológiai lábnyomod, használatuk komfortosabb is. Valószínűleg minden nőnek megvan a nyári betéthasználat kapcsán az érzés, hogy ragad, meleg, zörög, összegyűrődik. Ennek ellenére a gyengébb napokon ilyenkor már nem feltétlenül szeretünk tampont használni, hiszen felhelyezése és néhány óránkénti cseréje nehézkes. Ezekre a napokra is tökéletes megoldást kínálnak az olyan menstruációs bugyik, mint a magyar Redy - melyet korábbi cikkünkben teszteltünk is.

A menstruációs kehely vagy diszk nagy előnye pedig - amellett, hogy évekig használható -, hogy mivel akár 8-12 órán át is a hüvelyben maradhat, nem kell olyan sűrűn bajlódni a cserével. Hogy számodra melyik lehet az ideális választás, arról itt olvashatsz bővebben.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• menstruáció
• tampon
• intimtölcsér
• környezetszennyezés
• Életmód