Károsabb a hús, mint a dohányzás? Meglepő eredményre jutottak a kutatók

Míg 20 évvel ezelőtt a zsíros ételeket tartották az elhízás, illetve a különféle krónikus egészségügyi problémák okozójának, napjainkban a finomított szénhidrátokat kárhoztatják. Éppen ezért mostanra jelentősen nőtt a fehérjében gazdag húsfélék, illetve általában az állati eredetű táplálékok ázsiója.

Egy, a közelmúltban a Cell Metabolism című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány azonban felhívja a figyelmet az Atkins-diéta, valamint paleolit étrend által preferált húsfélék, tojás és tejtermékek veszélyeire.

A fokozott állatifehérje-fogyasztás veszélye

Ha a kevés állati eredetű fehérjét fogyasztó középkorúakhoz hasonlították az ugyanilyen korú, sok húst és tejterméket evő személyeket, az derült ki, hogy az utóbbiaknál négyszer nagyobb a rák kockázata - írják a Cell Metabolism című szaklapban frissen megjelent tanulmány szerzői.

Növeli az idő előtti halálozás kockázatát

Nemcsak a rák, hanem az idő előtti halálozás kockázata is megnőtt azoknál a középkorúaknál, akik magas állatifehérje-tartalmú étrenden éltek: 74%-kal nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen ok következtében, mint kevés állati eredetű élelmet fogyasztó, hasonló korú társaik. A cukorbetegség okozta halál esélye is többszöröse volt az első csoportban, mint a másodikban.

Korábban sohasem mutattak még ki egyértelmű összefüggést a magas állatifehérje-tartalmú étrend és a halálozás kockázata között. A legfrissebb kutatás azonban a felnőttkort nem egyetlen szakasznak tekintette, mint a korábbi vizsgálatok, hanem azt vette alapul, hogyan változik a szervezet az évek múlásával.

Növeli az IGF-1 szintet

Azt az eredményt kapták, hogy ami az egyik életkorban jó, az akár káros is lehet más időszakban. Mindennek oka, hogy a fehérjefogyasztás befolyásolja az IGF-1 növekedési hormon szintjét a szervezetben. Az említett hormon egyfelől - ahogyan a neve is mutatja - a szervezet fejlődésében játszik szerepet, másfelől azonban összefüggésbe hozták a fokozott rákkockázattal.

Az IGF-1 szintje drámaian zuhan 65 éves kor után, ez pedig gyengeséghez és izomveszteséghez vezet. A tanulmány kimutatta, hogy a középkorúaknál igen ártalmas a sok állati fehérje, 65 év felett azonban védő szerepe van: azokat az időseket, akik fehérjegazdag étrenden éltek, kevésbé sújtották a betegségek.

Károsabb a hús, mint dohányzás?

A tanulmányt vezető Valter Longo, a Dél-kaliforniai Egyetem kutatója szerint vizsgálataik eredménye arra hívja fel a figyelmet, hogy az állati fehérjék túlzásba vitt fogyasztása nagyjából olyan káros lehet, mint a dohányzás.

Ugyanakkor a Reading Egyetem táplálkozási szakembere, Gunter Kuhnle szerint az ilyen jellegű összehasonlításokkal óvatosan kell bánni, mert veszélyes közegészségügyi üzenete lehet. Ilyet hallva ugyanis a dohányos ember úgy gondolhatja, felesleges leszoknia a dohányzásról, ha egy sonkás-sajtos szendvics ugyanolyan egészségtelen számára.

Tarts mértéket!

A dohányzásról egyértelműen bebizonyosodott, hogy legalább 13 féle rákbetegség kialakulásáért felelős, valamint más krónikus egészségügyi problémák is a számlájára írhatók. Ugyanakkor a húsok és a sajtok olyan, a szervezet számára hasznos vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak, melyek szükségesek a test egészséges működéséhez - tehát csak a fogyasztás mértékére kell ügyelned.

Vegetáriánus vagy?

Kattints az alábbi videóra, ha nem eszel húst, vagy tervezed, hogy átállsz a vegetáriánus táplálkozásra!

Milyen az egészséges étrend?

Mindig lesznek népszerű, divatos diéták, melyek elsősorban a fogyást igyekeznek segíteni. Olykor a szénhidrátbevitel, máskor a zsírfogyasztás jelentős csökkentését javasolják mint a sikeres súlyvesztés garantált módszerét. Rövid távon követhetőek ezek a diéták, hosszabb távon azonban ne feledkezz meg arról, hogy a kiegyensúlyozott étrend segít megőrizni egészségedet és ideális testsúlyodat.

A táplálkozási szakemberek által ajánlott napi étrend összetétele a következőképpen néz ki: legfeljebb 55-60% szénhidrát, 13-15% fehérje, 25% zsír. Ezen kívül ügyelned kell rá, hogy naponta 30 gramm rostot is bevigyél a szervezetedbe - legegyszerűbben napi öt adag zöldség és gyümölcs fogyasztásával teheted meg.

Mi a helyzet a növényi fehérjékkel?

A növényi, például a hüvelyesekből származó fehérjének nincs rákkeltő hatása, ugyanakkor a szénhidrát- és a zsírbevitel korlátozása nincs hatással a rák és az idő előtti halál kockázatára, tehát a főbűnös az állati fehérje - derült ki a tanulmányból. A kutatás adatai alapján a középkorúaknak naponta testsúlykilogrammonként 0,8 gramm fehérjét ajánlott fogyasztaniuk - ez egy 60 kilogrammos személynél napi 45-50 gramm, lehetőség szerint növényi eredetű fehérjét jelent.

• rák
• dohányzás
• tudomány
• hús
• fehérje
• rákkeltő
• Életmód