Nem fogyaszt a zsírszegény életmód: a sanyargatás akár káros is lehet

A zsír a köztudatban számos negatív kontextusban megjelent már: a fogyókúra gyilkosává, a szívbetegségek és a koleszterinproblémák felelősévé nevezték ki, negatív kampánya következtében pedig a csökkentett zsírtartalmú és light termékek térhódítása indult el. A probléma azonban máshol keresendő!

Az igazság ugyanis az, hogy a testnek szüksége van egy bizonyos mennyiségű zsírra, amely egyrészt lehetővé teszi a zsírban oldódó vitaminok - így az A-, D-, E-, F- és K-vitamin - és ásványi anyagok felszívódását, másrészt a sejtfalak és az izomzat megfelelő felépülésében is fontos szerepet játszik, arról nem is szólva, hogy a napi energiabevitel jelentős részét is ebből fedezi szervezetünk.

Telített vagy telítetlen?

A kettő között a szerkezetük tekintetében tesznek különbséget: amíg a telített zsírsavak egyszeres kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, a telítetlen zsírsavak között legalább egy kettős kötés található. Az előbbihez sorolhatóak az állati zsírok, valamint a kókusz- és pálmazsír, míg az utóbbihoz a növényi eredetűek, így a napraforgó, a repce-, az olíva-, a lenmagolaj, illetve más magvakból kinyert olajak, valamint a halolaj.

Mi a baj a telítetlen zsírsavakkal?

A növényi olajak hátrányai előállításuk módszeréből erednek. A finomított, kémiailag kezelt olajokból ugyanis időközben minden jótékony hatóerő elillan. A napraforgó-étolaj például vegyi eljárások garmadáján esik túl, mire a boltok polcaira kerül, a finomítás közben rengeteg szennyeződés éri, a hatékonyságot növelő oldószerek és adalékok pedig rendkívül kedvezőtlenek az egészségre. A többszöri felmelegítés rákkeltő bomlástermékeiről már egyre többet hallani.

Transzzsírnak nevezzük azon zsírfajtákat, amelyek magas hő hatására, fémanyaggal való érintkezés során jönnek létre egyfajta kémiai reakció során.

A telítetlen zsírok ugyanakkor önmagukban nem lennének egészségtelenek. A tengerihal-olaj például nagyon fontos forrása az egészséges életmódban nélkülözhetetlen omega-6 zsírsavnak.

Mindemellett a hidegen sajtolt olajok is nagyon fontos tápanyagforrások az ember számára, ezeket közvetlenül a magból nyerik ki, pusztán mechanikai erővel, így a lehető legmagasabb vitamin- és ásványianyag-tartalom megmarad bennük. A legegészségesebb közülük a lenmag-, a szezámmag- és a szőlőmagolaj.

A feldolgozatlan zsírok előnyei

A telített zsírok mellett is számos érv szól. Az egyszeres kötés miatt jobban ellenállnak a megemelkedő hőmérsékletnek, így alkalmasak sütésre és főzésre, ráadásul sokkal jobban feldolgozható az emberi szervezet számára a tápláló állati zsír. A hidegen sajtolt, finomítatlan kókuszzsír úgyszintén tökéletes választás lehet a sütésre és főzésre, hiszen szennyezetlen, könnyen emészthető zsírfajta, így nem halmozódik fel a szervezetben.

Mi a ludas a zsírok helyett?

Egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy a zsírnál sokkal veszélyesebb az egészségre a fokozott szénhidrátbevitel. Ez ugyanis jelentősen megnöveli az inzulinszintet, amely a sejteket arra ösztönzi, hogy minél több zsírt vegyenek fel, és tároljanak el lebontás és felhasználás nélkül. Tehát önmagában a zsír száműzése nem hoz sikereket a fogyókúrában: igazán csak a szénhidrát csökkentése mondható erős és hatékony zsírégető módszernek. 

• zsír
• telítetlen zsír
• transzzsír
• olaj
• kókuszolaj
• olívaolaj
• növényi olaj
• egészségtelen
• fogyasztó praktikák
• előnyök és hátrányok
• Életmód