Várható élettartam Európában és Magyarországon: hány év a különbség?
Hány évvel van elmaradva hazánk a várható életkor tekintetében?

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Bár Európában az emberek egyre egészségesebbek és mind tovább élnek, nagy az egyenlőtlenség a férfiak és a nők, kelet és nyugat, a gazdagok és a szegények között - állapítja meg európai egészségügyi jelentésében az Egészségügyi Világszervezet - WHO.

A WHO európai részlege 53 országot és csaknem 900 millió embert foglal magában. A határok szélesebb területet ölelnek fel, mint a csak európai uniós országok: a régióba tartozik például Oroszország, Azerbajdzsán és Türkmenisztán is. A térségről háromévente bocsát ki egészségügyi jelentést a WHO.

Várható élettartam Európában

A várható élettartam a vizsgált 53 országban 1980 óta átlagosan öt évet emelkedett, ennek eredményeképpen 2010-ben egy újszülött kislányra 80, kisfiúra 72,5 év várt, mindez átlagosan 76 év várható élettartamot jelent.

Keleten rosszabb a helyzet

Míg azonban az emberek várható élettartama például Skandináviában jelentősen növekedett, egyes keletebbre fekvő országokban csökkent, azért ott sürgősen cselekedni kell - mondta el Claudia Stein, az európai régióért felelős WHO-iroda munkatársa.

- Egyes országokban, mint például Törökországban drámai javulás következett be, ami azt bizonyítja, hogy lehetséges javítani a helyzeten - fejtette ki Stein.

Várható élettartam Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánkban a születéskor várható átlagos élettartam - 2011-es számítások szerint - a nők esetében 78,23, férfiaknál pedig 70,93 év. Vagyis mindkét nem esetében elmarad Magyarország az európai átlaghoz képest: hazánkban mind a nők, mind pedig a férfiak átlag két évvel rövidebb élettartamra számíthatnak.

Haláloki statisztika

A tanulmány szerint az Európában bekövetkezett halálesetek 80%-áért a nem fertőző betegségek felelősek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a rák. A WHO adatai szerint összességében az elhalálozások 50%-át szív- és érrendszeri betegségek, 20%-át rosszindulatú daganatok okozzák. Ezen belül azonban nagy eltérések mutatkoznak, a rák okozta elhalálozás 5 és 30% között váltakozik az egyes országokban. A 65 éven aluliak közül a legtöbben rákban halnak meg az 53 ország közül 28-ban.

Komoly rizikófaktorok

A legnagyobb rizikófaktorrá az elmúlt években a dohányzás és az alkoholfogyasztás vált: a világszervezet szerint az összes halál 6,5%-át okozza az alkohol, emellett a felnőtt lakosság 27%-a dohányzik. Új rizikót jelent, hogy mind többen élnek városokban: 2010-ben a WHO szerint az európaiak 70%-a. A jövőben pedig ez a trend folytatódni fog, így 2045-re a lakosságnak akár 80%-a élhet városi környezetben.

- Az emberek ezáltal más egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve - mondta Stein. A WHO elsősorban a szmog és az elhízás miatt aggódik.

Ezt is szeretjük