A magyarok túlsúlyosak, és nem mozognak: miért hisszük mégis, hogy egészségesek vagyunk?

Friss adatok támasztják alá, hogy a magyar lakosság 55%-a súlytöbblettel küzd, nagy részünk alig mozog, mégis, többnyire egészségesnek gondoljuk magunkat.

Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság - ÉMOT - elnöke szerint éppen ezek a tények azok, amelyek miatt jóval nagyobb szerep kell, hogy jusson az életmódorvoslásnak.

Nem jut elég figyelem az életmódra 

Nemrégiben látott napvilágot a KSH friss kutatása, Egészségi állapot és egészségmagatartás 2016-2017 címmel. A Központi Statisztikai Hivatal tanulmánya szerint a népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek jelentős változások a 2010-2017 közötti időszakban. Az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya 2010-től 2015-ig 55-56 %-on stagnált, majd 2016-2017-ben egy magasabb, 59-60 %-os szintet ért el hazánkban.

Az egészségi állapot önbevallásos megítélése természetesen részben a valóságon alapul, másrészt viszont szubjektív, az egyének egy általuk vélt normához igazítják a véleményüket. Ugyanakkor, a tényeket nézve, a testtömegindex-számítás és a WHO iránymutatása alapján megállapítható, hogy a 15 év felettieknek csupán 40%-a tekinthető normál testsúlyúnak. Az ennél soványabbak aránya az 5%-ot sem éri el, tehát a lakosság több mint felének súlytöbblete van! Ez utóbbiak nagy része túlsúlyos, enyhe és középsúlyos elhízással a lakosság mintegy kéttizede, súlyos elhízással csak elenyésző része küzd.

Akik a legkevesebbet mozognak

Ezzel nyilván összefügg, hogy kevesebb testmozgást végeznek a munkahelyükön kívül azok, akik vagy sokat mozognak munkavégzés közben, vagy nagy erőt kell kifejteniük. Mégis azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem. A nem dolgozók kétharmadának életében semmiféle rendszeres mozgás nem szerepel.

Te mennyi gyümölcsöt eszel?

Az egészséges életmód másik fontos elemét, a gyümölcs- és zöldségfogyasztást vizsgálva a KSH arra jutott, hogy a 16 évesnél idősebbek 40%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 30%-a friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet. A vizsgált célcsoport 12%-a a heti rendszerességnél ritkábban vagy sohasem fogyaszt gyümölcsöt és gyümölcslevet, 14%-uk pedig zöldséget és zöldséglevet. Azok aránya, akik heti szintnél ritkábban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, 8,2%.

Miért hisszük, hogy egészségesek vagyunk? 

- A gyógyítás mindig két szereplőt feltételezett: a pácienst és a gyógyítót. A bizonyítékok ismeretében az eredményes gyógyuláshoz a páciensnek is aktív szereplővé kell válni a gyógyulás folyamatában, és ezzel sokan nem szeretnének szembesülni. Mindig könnyebb egy tablettától várni a gyógyulást, mint belátni, mit tehetünk mi magunk ennek érdekében. Éppen ezért az életmódorvoslás első lépése a páciens megnyerése, annak tudatosítása, hogy a gyógyító csak az utat tudja megmutatni, de az úton végigmenni a páciensnek kell, természetesen szakértő támogatással - hangsúlyozza dr. Babai László, az ÉMOT elnöke.

- A komplex támogatás pedig annyit tesz, hogy a páciens az életmódorvoslás részeként a táplálkozásterápia és a mozgásterápia mellett akár mentális terápián is részt vehet. Sorolhatjuk az ijesztő tényeket, hiszen például 2015-ben a felnőtt lakosság 12,43%-a volt cukorbeteg, közel ugyanennyien a prediabétesz állapotában voltak, és hárommillió ember küzdött magasvérnyomás-betegséggel, de a cél, hogy tudatosítsuk: az életmódunk nemcsak betegíthet, de gyógyíthat is.

Az életmódorvoslás gyógyító eszköz

A WHO stratégiája szintén az életmód reformjára épít, hiszen 2015-ben deklarálták, hogy 10%-os fizikaiaktivitás-növelés a teljes lakosság szintjén:

• 25%-os relatív csökkenést eredményezhet a szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, cukorbetegség és krónikus légúti megbetegedések okozta korai halálozás kockázatában, 
• 25%-os relatív csökkenést érhet el a magasvérnyomás-betegség előfordulásában, 
• megállíthatja a cukorbetegség és az elhízás terjedését.

- Az elmúlt néhány évben a mozgás- és táplálkozásterápia bekerült minden nagyobb hazai és nemzetközi szakmai szervezet terápiás protokolljába, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, koleszterinszint-emelkedés kezelésének alapja. Szerencsére az ismeretek bővülésével, az ajánlások megjelenésével párhuzamosan az orvosi szakma is egyre nyitottabb az életmódorvoslás bevetésére, hiszen csak így érhetünk el valódi, tartós változásokat - hangsúlyozza Babai doktor.

Egészséges tésztafélék

Nem tudsz lemondani a tésztáról, hiába tudod, hogy hizlal? Az alábbiakban olyan tésztaféléket mutatunk, melyeket magas rosttartalmuknál fogva bátran ehetsz.

Kép: Getty Images.

• túlsúly
• elhízás
• elhízás okai
• statisztika
• ksh statisztika
• életmód
• táplálkozás
• Életmód