Minden harmadik magyar allergiás a parlagfűre: így lehet megállapítani, hogy téged is érint-e

Évről évre egyre több a beteg, allergia gyerekeknél és felnőttkorban is jelentkezhet.

Dr. Balogh Katalin allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát arról kérdeztük, hogy mit tegyen, aki ebben az évben először gyanítja, hogy a tünetei hátterében allergia lehet.

Előbb-utóbb mindenkinél jelentkeznek allergiás tünetek?

- Ha nem is mindenkinél, de a tapasztalatok alapján egyre több a beteg. Jelenleg az országban minden harmadik ember érintett, becslések szerint tíz-húsz év múlva a lakosság fele allergiás lesz.

Gyorsan terjedő gyomnövény, de miért ez az első számú allergén?

- Egy köbméterben 30 pollen szükséges ahhoz, hogy az allergiás tünetek kialakuljanak. Ehhez képest hazánkban már alacsony parlagfűpollen-koncentráció esetén is 400 darab pollen van 1 m³ levegőben, tehát a tüneteket okozó szint több mint tízszerese. Ha magas a pollenkoncentráció, akkor 700-800, de a parlagfűvel erősen szennyezett városokban akár az ezret is elérheti a köbméterenkénti pollenszám. Nem véletlen tehát, hogy ilyen sok parlagfű-allergiás él az országban - 1,5 millió vagy még több. Akinek egy pici hajlama is van az allergiás betegségekre, olyan töménységben kapja a parlagfűpollent, hogy nagy eséllyel allergiássá válik rá.

Mik a parlagfű-allergia tünetei?

- A parlagfű-allergia szénanáthás tüneteket okoz. Ha huzamosabb ideje tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orr- és szemviszketés, könnyezés jelentkezik, forduljunk allergológushoz.

Mikor kell allergiatesztet végeztetni?

- Általános tévhit, hogy allergiára utaló tünetek kapcsán az első lépés az allergiateszt elvégzése. Ilyenkor allergiaszezonban nem végzünk Prick-tesztet (bőrpróbát), csak vérvizsgálatra van lehetőség. Ennek során a vérben keringő allergének ellen termelt specifikus IgE antitestek szintjét mérjük. Azonban legyen szó akár a bőrpróbáról, akár a vérvizsgálatról, a tesztek csak a szervezet szenzibilizációját jelzik, önmagukban nem igazolják, és nem is zárják ki az allergiát. Az allergia diagnózisához a klinikai tüneteknek is összhangban kell lenniük a pozitív allergiateszttel. Pusztán a lelet alapján tehát senkiről sem jelenthetjük ki, hogy allergiás a parlagfűre, és negatív lelettel sem mondhatjuk, hogy nem allergiás, miközben a tünetei egyértelműen arra utalnak.

Ha nem a teszt, akkor mi legyen az első lépés?

- Felesleges kiadások és szükségtelen vizsgálatok helyett bízzuk szakemberre a diagnózist és a kezelés összeállítását. Az allergia kivizsgálásának első lépése a beteg részletes kikérdezése. Az anamnézis része a családi hajlam és a beteg környezetében előforduló allergének megismerése. Mikor, milyen tünetei jelentkeztek először, és azóta mit tapasztal - észleli-e a tünetek ismétlődését azonos körülmények között -, szedett-e, ha igen, milyen gyógyszert a tüneteire? Ki kell térni az egyéb meglévő betegségekre. Ezt követően fül-orr-gégészeti vizsgálattal is közelebb jutunk a diagnózishoz. Itt kiderülhet például, hogy a krónikus orrdugulást orrpolip okozza, vagy beigazolódhat az is, hogy az éjszakai köhögés hátsó garatfali csorgás következménye, ami a nem kezelt allergia miatt alakult ki. Ezt követően javaslom az elérhető több típusú laborvizsgálat közül azt, ami valóban szükséges a beteg számára a tünetei és a kivizsgálás függvényében, majd a laborleletet a tünetekkel összhangban értékelve elkészül a személyre szabott kezelési terv.

10 kedvelt szobanövény, ami súlyos allergiás reakciót okozhat: nem mindegy, hova teszik

Az allergiában szenvedők számára nem ajánlott a hálószobába rakni őket, inkább a lakás azon pontjait kell előnyben részesíteni, ahol kevesebb időt tölt az ember, vagy könnyebben átszellőztethetők.

Képek forrása: Getty Images Hungary

• parlagfű
• allergia
• vizsgálat
• allergiateszt
• tünet
• pollen
• Életmód