A pánikbetegség 6 jellemző tünete
Ismerd meg a súlyos pszichés problémát - mely a fiatal nőket érinti leginkább - és a kezelési lehetőségeket!
- Évszázados szépségápolási trükkökre esküsznek a marokkói nők: az agyagtól és az illatos víztől olyan gyönyörű a bőrük »
- 5 nyári szandál, ami sosem megy ki a divatból: jól kihasználható fazonok, amikre a szezon végén is megéri lecsapni »
- Évek óta nem szedi a szemöldökét, most sokkal magabiztosabb a blogger: büszkén viseli bozontos, összenőtt szemöldökét »

- Vadon Jani kirúgásáról a portán értesült: már be sem engedték a tévé épületébe
- A máj és a vese állapotát is megmutatja a láb: ha ezt látod, muszáj orvoshoz fordulni
- Palvin Barbi totál átlátszó ruhában ment a Los Angeles-i premierre: nem szégyenlősködött
- Ilyen tünettel muszáj most orvoshoz fordulni: erre kéri a Népegészségügyi Központ a lakosságot
- A próbafülkéből küldött fotót a férjének, meglepődött a válaszon - Nagyon nem olyan választ kapott, mint amire számított
Gyakran hallhatod manapság a szót: pánikbeteg. A pszichés problémából a depresszióhoz hasonló divathullám lett. Sokan fedezik fel magukon a szorongásos zavar tüneteit, minek következtében könnyedén állítanak fel öncélú diagnózist. Ha tehát a baráti körödben egyre többen dobálóznak a pánikbetegség kifejezéssel, még nem biztos, hogy valóban mindegyiküket érinti a probléma. Ugyanakkor tény, hogy a betegség leggyakrabban a huszonéves nők körében fordul elő, tehát érdemes többet tudnod róla.
Tünetek
A szorongásos betegség lényege, hogy a pánik, illetve az azt kísérő fizikai rosszullét olyan szituációkban tör rád, amikor semmi nem indokolja. Tehát nem vizsgaszituáció következtében vagy valamilyen fellépés miatt. A betegséget legtöbbször agorafóbia kíséri, vagyis a pánikroham olyankor alakul ki, amikor sok ember vesz körül.
Leggyakoribb jelek
-
Izzadás, remegés.
- Fulladás, légszomj.
- Heves szívdobogásérzés.
- Hányinger, hasi fájdalom.
- Szédülés, zsibbadás, ájulás.
- Az önkontroll elvesztésétől való félelem.
A pánikroham viszonylag rövid ideig tart, körülbelül tíz perc alatt eléri maximális intenzitását, majd egy óra alatt elmúlik. Egyetlen roham még nem minősül pánikbetegségnek. A betegség diagnosztizáláshoz a felsorolt tünetek közül egyszerre legalább négy fennállása szükséges, valamint egy hónapon belül legalább négyszer kell ismétlődnie a rohamnak.
Milyen gyakori?
Statisztikai adatok szerint az emberek 15%-ának volt már legalább egy pánikrohama élete során. Hazánkban körülbelül háromezerre tehető a diagnosztizált pánikbetegek száma, akik között kétszer több a nő, mint a férfi. A pánikbetegségek több mint fele 24 éves kor előtt megmutatkozik.
Miért alakul ki?
A pánikbetegség lehet örökletes, ha tehát a családodban előfordult már, nagyobb a kockázata, hogy nálad is kialakuljon. Megjelenéséhez gyakran köze van a szülőktől való elszakadásnak, a saját lábra állásnak, a fokozódó stressznek, illetve bármilyen komolyabb, életedben bekövetkező változásnak - legyen az haláleset vagy gyermek születése.
Napjainkban mind többet foglalkoznak a szakemberek a pánikbetegség agyi-biokémiai hátterével is. Az eddigi kísérleti eredmények alapján a pánikrohamok kialakulása összefüggésbe hozható a norepinefrin nevű neurotranszmitter aktivitásával. Azt azonban még a tudósok sem tudják, hogy az agyi ingerületszállító anyag normálistól eltérő működése csak tükrözi a rohamokat, vagy kiváltja őket.
Súlyos következmények
A londoni University College munkatársainak kutatásai szerint a pánikbetegség fokozza a szívproblémák kialakulásának kockázatát. A 16 és 40 év közötti nők esetében háromszorosára növeli az infarktus valószínűségét. Ráadásul a szorongásos zavar más szívbetegségek kialakulásával is összefüggésbe hozható.
További súlyos következménynek tekinthető, hogy a pánikbetegek egy része alkohollal vagy nyugtatókkal - rosszabb esetben mindkettővel - igyekszik kúrálni magát. Mindez természetesen a pszichés problémán nem segít, viszont az egészségre káros függőséget alakít ki.
Mit tehetsz?
Ha több ízben tapasztaltad már a pánikbetegség tüneteit, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnod. Pszichológus vagy pszichiáter segítségével feltérképezhető a szorongásos zavar, és lassan megoldható a probléma. A kezelés során a pszichoterápia általában kiegészül antidepresszáns tablettákkal, illetve nyugtatókkal.
Leggyakrabban az úgynevezett kognitív viselkedésterápia vezet eredményre. A módszer lényege, hogy a szakember megtanít arra, hogyan közelítheted meg másként a pánikhelyzetet. Előnye - többek között -, hogy nem igényel hosszú éveken át tartó kezelést, az esetek többségében 12 alkalom elegendő a gyógyuláshoz. A terápia részét képezik a kezelések közötti házi feladatok, például a naplóírás.
OLVASD EL EZT IS!

- pánikbetegség
- tünetek és betegségek
Látászavar, légszomj, halálfélelem

- betegség
- depresszió
A szorongás tünetei és 3 veszélyes következménye

- depresszió
- pánikbetegség