Mi történik a testeddel, amikor falási rohamod van? Az agy felelős a túlevésért

A falási rohamok során az ember nem bírja abbahagyni az evést. Ilyenkor sokkal többet eszik, mint amennyit valójában kíván, vagy amennyitől jóllakna. Falási rohamai bárkinek lehetnek, elég csak a vasárnapi ebédekre vagy a karácsonyi vacsorákra gondolni, de, ha ez heti rendszerességgel ismétlődik több mint három hónapon át, már étkezési zavarról beszélünk. 

Egy 2016-os tanulmány szerint a túlevés, mint étkezési zavar, Európa lakosságának 1-4%-át érinti, vagyis minden 25. ember küzdhet vele. Nem kell feltétlenül komoly túlsúllyal rendelkezni ahhoz, hogy ez a probléma kialakuljon. Általában sokáig tartó, szigorú diéta vagy önéheztetés előzi meg, és a betegek java rá sem jön, hogy baj van, amíg a falási rohamok állandóvá nem válnak. 

Mi történik a testben egy falási roham során?

A falási rohamok során az emberek általában cukros, lisztes ételek után nyúlnak. Ezek a gyorsan felszívódó szénhidrátok nagy mennyiségben kerülnek a szervezetbe, a hasnyálmirigy pedig válasz gyanánt inzulint pumpál a testbe, hogy megbirkózzon a vérbe jutó extra cukormennyiséggel.

Az egészséges táplálkozás hatására is felszabadul visszafogott mennyiségű dopamin, vagyis boldogsághormon a szervezetben, de a zsírban és cukorban gazdag ételek hatására a hormon mennyisége megsokszorozódik. Ha ez újra és újra megismétlődik az újabb és újabb falási rohamok során, a test hozzászokik a megnövekedett mennyiséghez, és több dopaminra lesz szükség ugyanannak a boldogságszintnek a fenntartásához. Más szavakkal, függőség alakul ki, ahol egyre több ételre lesz szükség az elégedettséghez.

Ez fizikailag is megterhelő, stresszhormonok, adrenalin és kortizol is felszabadul, ennek köszönhetően heves szívdobogás, izzadás tapasztalható, majd ezt követi a glükózszint leesésével a letargia, ingerlékenység, levertség. A túlevés a belső szervek számára is komoly trauma. A szervezetben hullámzik a glükóz- és az inzulinszint. Ilyenkor az immunfunkciók akár 24 órára is meggyengülhetnek.

A falási rohamok legnagyobb veszélye, hogy az ember egy idő után nem tudja eldönteni, mikor éhes igazán. Normál esetben a ghrelin hormon felelős az étvágy növeléséért, és jelzi az agynak, ha ideje valamit enni, a leptin pedig csökkenti az étvágyat, jelez, ha tele vagyunk. A kutatások azt mutatják, hogy a krónikus túlevők szervezetében alacsonyabb a ghrelin szintje, és nehezen reagál az agy a két hormon jelzéseire. Ez azt jelenti, hogy, ha valaki tartósan túleszik, egy idő után nehezére esik eldönteni, mikor is éhes valójában, és mikor van tele.

Mi a megoldás?

A megoldást az orvos által levezényelt viselkedésterápia mellett a tudatos táplálkozás, az odafigyelve evés jelenti, ez ugyanis éppen ellentétes azzal, ahogyan a falási rohamok működnek. Egy, az American Psychological Association által publikált tanulmány szerint az emberek arra használják a túlevést, a falási rohamokat, hogy elmeneküljenek a problémák elől, ugyanis hatalmas stressznek teszik ki a szervezetet, és ahhoz, hogy a test elviselje ezt a terhelést, az evésre, az emésztésre kell koncentrálnia. Az is sokat segíthet a túlevés elleni harcban, ha a beteg felismeri, hogy problémával küzd, és így minden alkalommal tudatosítja magában a túlevés tényét.

A legaddiktívabb ételek

Nem meglepő módon azok a legaddiktívabb ételek, amelyekhez az ember a leggyakrabban nyúl egy falási roham során. A Michigan-i Egyetem kutatói által összeállított lista élén a cukros, zsíros, feldolgozott élelmiszerek állnak. Mutatjuk, mikre lehet a legjobban rápörögni. 

A képek forrása: Getty Images Hungary.

• falánkság
• étkezés
• fogyókúra
• Életmód