Barna cukor: tényleg egészségesebb, mint a fehér?

A hazai üzletek polcain is megjelent már egy ideje a barna cukor. Általában drágább, mint a fehér változat, és talán éppen ezért terjed róla a nézet, hogy fogyasztása egészségesebb is.

Hogy valójában mi a különbség fehér és a barna cukor között, arra dr. Lente Gábor, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének docense adja meg a választ.

Cukor a kémia nyelvén

A mindennapokban cukorként emlegetett anyag a szénhidrátok vegyületcsaládjának egy fontos tagja, a szacharóz kémiai névre is hallgat. Szerkezetét tekintve a diszacharidok közé tartozik, vagyis két egyszerű cukormolekula, a D-glükóz és a D-fruktóz összekapcsolódásával létrejövő összetett cukorféleség.

Ha meg akarják különböztetni egy másik fontos cukortól, a szőlőcukortól - kémiai néven D-glükóztól, ez monoszacharid, vagyis önmagában is egyszerű cukorfajta -, akkor az éghajlattól függően répacukornak vagy nádcukornak is nevezik.

10-20% szacharóz

Ez jelzi is, hogy a cukor természetben megtalálható legnagyobb forrásai a mérsékeltebb égöveken termesztett cukorrépa, illetve a trópusi vidékeken honos cukornád. Ezek a növények akár 10-20% szacharózt is tartalmaznak, a cukorgyártás során lényegében ezt vonják ki belőlük tiszta formában.

Cukor répából és nádból

A térképre tekintve különösebb megdöbbenést aligha okoz, hogy hazánkban a cukorrépa számít az elsődleges cukorforrásnak. Ugyan az üzletekben gyakran kapható nádcukor is, ez lényegesen drágább, hiszen jóval nagyobb szállítási költség terheli.

8 dolog, ami biztosan meghosszabbítja az életed

Nézegess képeket!

Elolvasom

Kémiai szempontból viszont a nádból és a répából származó cukor azonos. Érdekes tudományos kérdés, hogy miért érzik sokan a drágább cukrot édesebbnek, de ez a pszichológia tárgykörébe tartozik.

Így készült a cukor

A cukorgyártás lényege az, hogy a cukorrépából és a cukornádból minden mást eltávolítanak a szacharóz mellől. Az elkülönített minden mást mindkét növény esetében melasznak nevezik. Ezen a ponton azonban már van különbség a nád és a répa között: míg a cukornádból keletkező melasz alkalmas emberi fogyasztásra, addig a cukorrépából megmaradó nem az.

Mitől barna a cukor?

A barna cukor színe lényegében egy csekély mennyiségű cukornádmelasztól származik. Elvileg cukornádból lehet úgy barna cukrot készíteni, hogy a tisztítási folyamat közben megállnak valahol, ahol még nem fehér a termék, de ennél jóval gyakoribb az, hogy a szokásos fehér kristálycukrot készítik el, és ehhez később adnak hozzá egy kis melaszt.

Barna cukor cukorrépából is készíthető úgy, hogy kis nádcukormelaszt adnak a hófehér végtermékhez.

Egészségesebb, mint a fehér?

A barna cukor lényegében koszos cukor. Egy kis kosz nem feltétlenül ártalmas az emberi szervezetre, sőt, az immunrendszer edzése révén akár még hasznos is lehet. Ennek ellenére azt nem lehet állítani, hogy a barna, tehát a piszkos cukor egészségesebb lenne, mint a fehér, tisztább változat. A fehér cukor nagyon tiszta szacharóz, a barna cukor egy egész kicsit kevesebb szacharóz, egy sor más anyaggal együtt.

Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?

Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat. 

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. január 7. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

_Promóció

Egészségügyi szempontból tehát teljesen mindegy, melyik cukorfajtát választod ételeid vagy italaid ízesítéséhez. Ha valaki szereti a barna cukor sötét színét, esetleg a benne lévő melasz ízanyagait, pont ugyanolyan jól meglesz vele, mint a konzervatívabb emberek a hagyományos fehér színű kristálycukorral.

Cikkünk megírásában Kovács Lajos-Csupor Dezső-Lente Gábor-Gunda Tamás Száz kémiai mítosz című könyve segített.

A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy kutatója arra a feladatra vállalkozott, hogy megpróbálja a sok-sok tévhit közül száz olyannal szembesíteni az olvasót, amely valamilyen módon köthető a kémia tudományához és kémiai ismeretek hiányosságaihoz. Igaz-e, hogy a természetes anyagok csak jók és egészségesek lehetnek? Mi a veszélyesebb: az ismert mellékhatású gyógyszerek vagy az ismeretlen hatású csodaszerek szedése? Ilyen és ehhez hasonló kérdések húzódnak meg a tudományos igényesség és az olvasmányosság határán egyensúlyozó írások mögött.

Kiadja: Akadémiai Kiadó.
Ára: 3360 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.

• cukor
• Életmód