Kiszáradás, ketózis, szívroham

Mára az Atkins név hallatán szinte mindenkinek azonnal a szénhidrát-korlátozás, valamint a húsok és halak fogyasztásával megvalósított magas fehérjebevitel jut eszébe.

A Dr. Atkins által kifejlesztett súlycsökkentő módszer vitathatatlan előnye, hogy a kiadós fehérjefogyasztásnak köszönhetően csökkenti a szigorú étrendekhez társuló általános éhségérzetet, azonban a diétával kapcsolatban híresztelt rémtörténetek és a fogyókúra lehetséges súlyos mellékhatásai sokakat elbizonytalanítanak azzal kapcsolatban, hogy valóban érdemes-e kipróbálni az egykor népszerű fogyókúrát. Ezt segítünk most eldönteni.

Az Atkins-diéta megszületése

Az alacsony szénhidráttartalmú vagy szénhidrátmentes diéták hirtelen fogyás céljából való alkalmazása az 1800-as évekre vezethető vissza, bár a gyakorlat bizonyára ennél is sokkal korábbi.

Az Atkins-diéta először az 1960-as években lett népszerű, amikor a kórosan elhízottak népes táborát ezzel a módszerrel próbálták a kórházakban lefogyasztani. A belgyógyászok az elhízáshoz kapcsolódó betegségek elkerülése céljából kívánták csökkenteni a páciensek súlyát a szénhidrátok mellőzésével. A módszert megjelentető, 1990-es évek elején kiadott Dr. Atkins’ New Diet Revolution című könyv egy csapásra bestseller lett.

Az Atkins-diéta szabályai

Bár testmozgásra buzdít, a diéta végig a magas fehérje- és alacsony szénhidráttartalmú étrendre összpontosít, a szakértők szerint pedig túlságosan is visszaszorítja a szénhidrátokat, illetve korlátozza az élelmiszer-választást. A gyümölcsöket és a zöldségeket is csak az új, módosított verzióba emelték be. Az első, pár hétig tartó bevezető szakaszban a diéta a szénhidrátbevitel radikális csökkentését javasolja, utána pedig fokozatosan növeli az adagot. A fenntartó szakaszban már kis mennyiségben megengedett a szénhidrátok fogyasztása a megfelelő inzulinszint kialakítása miatt.

Az Atkins-diéta hátrányai

A korlátozott szénhidrátbevitel éhségérzetet idéz elő a szervezetben, mert az agy, az idegrendszer és a vér optimális működése függ a szénhidrátokból felszívott glükóztól. Ha az élelmiszer-fogyasztással csak a minimális szénhidrátigényt elégíted ki, szervezeted elkezdi lebontani az izmokban található fehérjét is, hogy abból fedezze az energiához szükséges glükózt. A fennmaradó fehérjét vagy zsírt ketonokra bontja - olyan méreganyagokra, melyek megjelennek a véráramban, majd a vesén keresztül ürülnek.

Ilyenkor kiszáradás is előfordulhat, mert ezek az ártalmas vegyületek csak a szövetekben lévő víz segítségével képesek kimosódni szervezetedből. Az Atkins-diéta a vese hirtelen vízürítése miatt gyors fogyást eredményez - némi zsírégetéssel kísérve -, azonban hosszú távú követése komoly mellékhatásokkal jár.

A diéta lehetséges következményei

• Kiszáradás: ha elnyúlik a diéta, a jelentős vízveszteség káros lehet a szervezet számára.
• Kalciumveszteség: ha túl sokáig folytatod a diétát, felgyorsíthatod az osteoporosis kialakulását, és a csontok törékenyebbé válnak. 
• Veseproblémák: komoly veszélynek teszi ki vesédet az a folyamat, melynek során megpróbálja megsemmisíteni a szervezetben fellelhető ketonokat. 
• Vérketonszint emelkedése: a ketonok magas szintje a húgysav túltermelődéséhez vezet, ami rizikófaktor a köszvény - az ízületek fájdalmas gyulladása - és a vesekő kialakulásának szempontjából.
• Emésztési zavarok: a teljes kiőrlésű gabonafélékből, a gyümölcsökből és zöldségekből származó élelmi rostok hiánya megzavarhatja az emésztőrendszer szabályozását, és indirekt módon székrekedést és béldivertikulum - zsákszerű kiboltosulás – kialakulását, illetve más problémákat okozhat. 
• Vérlipidek megváltozása: rövidtávon az LDL-koleszterinszint - rossz koleszterinek -, illetve a vérzsírszint emelkedéséhez vezet.
• Jojó-effektus: a korlátozott élelmiszer-választási lehetőségek, illetve az unalmas étrend miatt, ha leállsz a fogyókúrával, a leadott súly visszakúszhat.
• Nélkülözés: sokan majdnem lehetetlennek tartják, hogy csökkentsék a rizs, a kenyér, a gabonafélék, a tésztaételek, a gyümölcsök és az édességek fogyasztását, vagy egyenesen felhagyjanak vele.

Ha mégis úgy döntesz, hogy az Atkins-diétát vagy akár egy hozzá hasonló módszert követsz, ne felejtsd el, hogy az alacsony szénhidráttartalmú kúrák általában rövid ideig tarthatóak.

Ha extrém elhízás esetén szeretnéd alkalmazni az ilyen módszereket, ellenőriztesd magad rendszeresen belgyógyásszal vagy dietetikussal. A kiszáradást és a ketózist orvosi felügyelettel lehet kontrollálni, azonban nem véletlen, hogy az alacsony szénhidráttartalmú diétákat három-négy hetes időszakra ajánlják, hosszabb távú alkalmazásuk ugyanis komoly mellékhatásokkal járhat.

Cikkünk Judith C. Rodriguez A nagy diétaválasztó című könyve alapján készült.

• veszélyes diéta
• végleges fogyás
• Életmód