Nem jelent jót, ha gyakran ilyen a széklet: 5 elváltozás, ami betegségre utalhat

A székletről való beszéd még manapság is tabunak számít, holott az a szervezet normális működésének alapvető része. Emiatt sokszor kevesebb figyelmet fordítanak rá az emberek, mint az indokolt lenne, pedig a bélsár egyes jellemzői kifejezetten informatívak az egészségre nézve. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyes nap alaposan meg kell vizsgálni a vécécsésze tartalmát, ám bizonyos elváltozások felkelthetik a figyelmet. 

A székelés során a szervezet természetes módon szabadul meg a salakanyagoktól. A bélsár szokottól eltérő tulajdonságai betegségekre is utalhatnak. A leggyakoribb jellemzők, amelyek a széklettel kapcsolatban felmerülhetnek, a gyakoriság, a szín, az állag és a szag. 

Túl gyakori, túl ritka?

Sokan gondolják, hogy napi egy széklet az egészséges, minden, ami ezen felül történik, illetve ami ennél ritkább, az kóros állapotra utal. Ez azonban az esetek döntő többségében nincs így, az egyes székelések között eltelt idő jócskán személyfüggő. Míg valaki naponta többször meglátogatja emiatt a mellékhelyiséget, addig más hetente párszor teszi meg ugyanezt. Betegségre akkor kell gyanakodni, ha a rendszerességben korábban nem jellemző változás áll be, valamint ha mindezt egyéb panaszok, például a has fájdalma is kíséri. 

Hasmenés vagy székrekedés esetén, amennyiben néhány nap elteltével sem múlik, orvosi segítségre, konzultációra lehet szükség, hiszen amellett, hogy emésztési problémákra, bélbetegségekre utalhatnak, a túlzottan gyakori és híg széklet például kiszáradáshoz is vezethet. A székrekedést általában a 3 napnál ritkább székelés esetében állapítják meg a szakemberek, bár ez egyéni eltéréseket mutathat. 

Hasmenés és székrekedés okai

A hasmenést okozhatják bakteriális és vírusos fertőzések, egyes gyógyszerek, többek között az antibiotikumok, illetve a mesterséges édesítőszerek és az arra érzékenyeknél a laktóz is. A hosszan fennálló hasmenés mögött különböző betegségek is meghúzódhatnak, ilyen az emésztőrendszer krónikus gyulladásával járó Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás, a colitis ulcerosa. Mindkettőre jellemző a fájdalom jelenléte, ha sokáig kezeletlenek maradnak, megnőhet a vastagbélrák kialakulásának kockázata.

Az inaktív életmód, a rostszegény táplálkozás és kevés folyadékbevitel gyakran vezet székrekedéshez. Egyes neurológiai kórképek, például a Parkinson-kór vagy a szklerózis multiplex velejárója is lehet a bélműködés csökkenése. Hormonális eltéréseknél, például pajzsmirigy-alulműködés esetében szintén jelentkezhet a ritkább, erőlködéssel járó ürítés. A nőknél jóval gyakoribb irritábilis bél szindrómára (IBS) a rendszertelen székelés jellemző, hasmenés vagy székrekedés, illetve ezek váltakozása is előfordulhat. 

A szín is árulkodó

A széklet barna színét az epefestéknek köszönheti. Az elfogyasztott táplálékok jócskán befolyásolhatják az árnyalatot, sötétebbé tehetik egyes gyümölcsök, mint a meggy és a szeder, a vörösbor, illetve a gyakori húsfogyasztás is. A céklától pirosassá válhat, ilyenkor nem kell tehát megijedni. Ugyanakkor, ha a széklet fekete, vér jelentkezik benne, szakember felkeresése indokolt, mert az fekélyes és daganatos állapotokra, sérülésekre, valamint polipra és aranyérre is utalhat. A már említett krónikus gyulladással járó megbetegedések (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) szintén produkálhatnak hasonló tüneteket. Az emésztőrendszer felsőbb részéből származó vér általában sötétebb, míg az alsó szakaszból származó világosabb színű. 

A szokásosnál világosabb, agyagszínű bélsár az epehólyag, a máj és a hasnyálmirigy problémáira hívhatja fel a figyelmet, amennyiben rendszeressé válik. A halvány árnyalatot okozhatják az epesavak termelődését, bélbe ürülését akadályozó tényezők, például az epevezetéket elzáró epekő, a máj vagy az epehólyag gyulladása, daganatos elváltozása, illetve az epeút nyomását, szűkületét okozó ciszták. 

Ha zsíros, és lebeg

Az állag szorosan összekapcsolódik a már említett gyakorisággal is. Míg hasmenéskor a széklet jóval vizesebb, lágyabb a megszokottnál, addig székrekedéskor túl kemény lehet. Előfordul, hogy a széklet lágy, világos, szokatlanul bűzös és zsíros is egyszerre, ezt a jelenséget zsírszékletnek nevezik, és általában felszívódási zavarról árulkodik.

A bélsár magasabb gáztartalma miatt ilyenkor gyakran lebeg, felszínét fényes, zsíros réteg borítja. Görcsök, fokozott gázképződés és súlyvesztés is kísérhetik. A felszívódási zavart okozhatja krónikus hasnyálmirigy-gyulladás és egy örökletes genetikai betegség, a cisztás fibrózis is. Csecsemőkorban a gluténérzékenység figyelmeztető jele lehet.

Amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a székelési szokásai megváltoztak, a széklet színe és állaga eltér a megszokottól, vér vagy nyálka látható benne, feltétlenül keresse fel a háziorvosát, hiszen a háttérben meghúzódó okok felderítéséhez szakorvosi vizsgálatokra van szükség.

Bélrepedést és hashártyagyulladást is okozhat a székrekedés: 10 természetes szer a kezelésére

Amennyiben a székrekedést az egészségtelen étrend, a mozgáshiány, a stressz okozza, életmódbeli változásokra lehet szükség. Az étrend megváltoztatása kulcsfontosságú, de gyorssegélyként más természetes gyógymódok is szóba jöhetnek. Néhány teát is érdemes ismerni, ami lazítja a székletet, és serkenti a renyhe belet. Az enyhéktől a legerősebbekig mutatjuk őket.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• egészség
• emésztés
• széklet
• tünetek és betegségek
• hasmenés
• székrekedés
• daganat
• aranyér
• Életmód