A hasmenés típusai, amikor azonnal orvoshoz kell menned - Ne vedd félvállról!

Hatalmas különbség lehet hasmenés és hasmenés között, éppen ezért célszerű komolyan venni, illetve adott esetben haladéktalanul orvoshoz fordulni. Cikkünkben összegyűjtöttük a hasmenéses megbetegedés leggyakoribb típusait.

Élete során legalább egyszer mindenki megtapasztalja a hasmenést, mely leggyakrabban a bélflóra egyensúlyának felborulása, fertőzés, gyulladás vagy az emésztőrendszert megterhelő, túl zsíros ételek fogyasztása következtében alakul ki. 

A probléma hatékony orvoslásához ismerni kell a hasmenés kiváltó okát. Előfordulhat, hogy a kellemetlen állapot mindössze három napig tart, és nem okoz súlyosabb problémát. Ellenben krónikus hasmenésnél a beteg naponta háromnál több alkalommal keresi fel a mellékhelyiséget laza - esetleg teljesen folyékony - széklet miatt, amit kísérhet hányás vagy láz is. Ebben az esetben mindenképp érdemes orvoshoz fordulni, a tápanyag- és folyadékveszteség miatt ugyanis fokozottan fennállhat a kiszáradás veszélye. 

A hasmenések típusai

Ozmotikus hasmenés: ozmotikus hasmenés esetén olyan tápanyagok jutnak a bélrendszerbe, melyeket a bélbolyhok nem tudnak felszívni, ezért azok előbb víz formájában felhalmozódnak, majd széklet formájában kiürülnek. A betegséget kiválthatja liszt- vagy laktózérzékenység, esetenként a mesterséges édesítőszerek túlzott fogyasztása, valamint a hasnyálmirigy működési zavara. 

Szekréciós hasmenés: az ilyen típusú hasmenés leggyakrabban gyógyszerek mellékhatásaként, illetve fertőzések következtében alakulhat ki. Amennyiben a székletvizsgálat során magas nátriumtartalmat állapítanak meg, valószínűleg szekréciós hasmenés áll a háttérben, amikor is a szervezet helytelen időpontban szabadít fel vizet a bélben. Súlyosabb esetben a pajzsmirigy működési zavarai is okozhatják, ezért ajánlott idejében orvoshoz fordulni.

Gyulladásos hasmenés: gyulladásos megbetegedés esetén a bél nyálkahártyája begyullad, az ennek következtében termelődő nyálka pedig megakadályozza az elektrolitok, illetve a víz felszívódását. A gyulladásos hasmenés gyakran párosul erős alhasi görcsökkel, a széklet pedig ebben az esetben nagyon híg, gyakran nyálkás. 

Vírusos hasmenés: a leggyakrabban az időseket és a gyerekeket sújtó betegség pár nap alatt elmúlhat, már amennyiben szakszerűen kezelik, valamint a kezelés ideje alatt végig ügyelni kell a gyakori folyadékbevitelre és az immunrendszer újbóli megerősítésére.

Irritábilis bél szindróma: működésbeli emésztőszervi tünetegyüttes, melynek hátterében a bél fokozott érzékenysége, illetve megváltozott működése áll. A betegség egy életen át végigkísérhet, ennek ellenére az emberek többsége nem fordul orvoshoz, pedig irritábilis bél szindróma esetén ez ugyancsak indokolt lenne. A betegségről bővebben olvashatsz egy korábbi cikkünkben.

Lehetséges kezelési módok

Vírusos hasmenés esetén a legfontosabb a folyadék- és a sópótlás, valamint a megfelelő diéta, melyet szintén orvos ír elő. A bakteriális hasmenést nem mindig kezelik antibiotikummal, mert ettől sokszor csak elhúzódik a betegség. Erre szokták javasolni a szakemberek a probiotikumot tartalmazó készítmények szedését, ami akkor is gyógyírt jelenthet, ha valamilyen antibiotikumos kezelés váltotta ki a tüneteket.

Amennyiben a hasmenéshez hányás is társul, a beteget kórházi kezelésre kötelezhetik, ahol infúziót kap, hogy elkerüljék a kiszáradást. Hasmenés esetén is törekedni kell a folyamatos folyadékpótlásra és a sós ételek fogyasztására, tekintve, hogy ilyenkor a szervezet rengeteg sót veszíthet. 

• tünetek és betegségek
• hasmenés
• típus
• emésztőrendszeri betegség
• Életmód