Fekélyes vastagbélgyulladás tünetei

Az orvostudomány számára a mai napig ismeretlen a fekélyes vastagbélgyulladás, azaz a colitis ulcerosa pontos eredete.

A kolitiszként is ismert fekélyes vastagbélgyulladás kialakulása a vastagbél krónikus gyulladására vezethető vissza. A colitis ulcerosa a végbélnél kezdődik, a szakemberek pedig aszerint állítják fel a diagnózist, hogy mekkora részben érinti a vastagbelet: így a végbél betegségét proktitisnek, az S-alakú, úgynevezett szigmabelet érintő betegséget baloldali colitisnek, a vastagbél egészét érintő gyulladást pedig pancolitisnek nevezik. A fekélyes vastagbélgyulladás korra és nemre való tekintet nélkül, bárkinél kialakulhat.

A fekélyes vastagbélgyulladás kialakulása és tünetei

A szakemberek többféle hipotézist is felállítottak a colitis ulcerosa kialakulásának okaira, ám ezek egyikét sem sikerült tudományos érvekkel alátámasztani. Sokan az immunrendszer helytelen működésével hozzák összefüggésbe, valaki genetikai okokra gyanakszik, míg mások szerint a betegség pszichoszomatikus eredetű.

A kolitisz leggyakoribb tünete a véres hasmenés, de a betegek körében a hasi fájdalom is elterjedt panasznak számít, jellemzően a has bal oldalán, székelés közben. Ugyanakkor a kórisme egyénenként eltérhet: gyengeséget, lázat, nagymértékű só- és vízvesztést, vérszegénységet, étvágytalanságot, hányingert is okozhat a fekélyes vastagbélgyulladás.

Különbségek a kolitisz és a Crohn-betegség között

A colitis ulcerosa könnyen összetéveszthető a Crohn-betegséggel, ezért a Mayo Klinika munkatársai összegyűjtötték a legszámottevőbb különbségeket: eszerint fekélyes vastagbélgyulladás során a vastagbél megrövidül és kitágul, míg a Crohn-betegségnél ez fordítva történik. A klinika orvosai ezenfelül kiemelték, hogy a kolitisz esetében a vastagbél nyálkahártyáját érinti a gyulladás, ennélfogva nem váltogatják egymást az egészséges és beteg vastagbélszakaszok.

A legsúlyosabb szövődmény

Előfordulhat, hogy a betegnél toxikus megacolon alakul ki, mely a kolitisz legsúlyosabb, egyben legveszélyesebb szövődménye. Ez a gyulladás olyan mértékben kitágíthatja a vastagbelet, hogy az átszakadhat, ennek következtében pedig összeomolhat a perifériás vérkeringés. Ilyen szélsőséges esetben az orvosok életmentő műtétet hajtanak végre, melynek során eltávolítják a vastagbelet.

Irrigoszkópia és kolonoszkópia

A szakemberek a fenti módszereket alkalmazzák a kolitisz diagnosztizálására. Az irrigoszkópia a vastagbél röntgenezését jelenti, segítségével kimutathatók többek között a vastagbél nyálkahártyáján lévő fekélyes elváltozások és a béldaganatok. Kolonoszkópia, vagyis béltükrözés során pedig a  végbélnyíláson keresztül egy rugalmas, kamerával felszerelt csövet vezetnek a vastagbélbe, ami többszörösen felnagyítja a bél nyálkahártyáját, lehetővé téve az alaposabb kivizsgálást.

A colitis ulcerosa kezelése

A kolitisz orvoslása műtéti vagy gyógyszeres módon történhet. Segítségükkel az esetek többségében hosszú, tünetmentes időszakokra, heveny fellángolásnál pedig jelentősen csökkent panaszokra lehet számítani. Amennyiben műtétre kerül sor, a szakemberek megpróbálják eltávolítani az érintett bélszakaszt: ezután rendszerint megszűnnek a tünetek, kivéve, ha a korábban említett toxikus megacolonról szó, ami erőteljesen leronthatja a további életminőséget.

Mivel a kolitisz egyike a krónikus bélbetegségeknek, gyakran párosulhat tápanyagfelszívódási zavarral, ami vitaminhiányt, de akár alultápláltságot is eredményezhet. A felépülés elősegítése céljából az orvosok egyénre szabott, szigorú étrendet állítanak össze, valamint előírhatnak egyéb probiotikus étrendi kiegészítőket a bélflóra egyensúlyának visszaállításához. A brit egészségügyi szolgálat, a National Health Service - más egészségügyi szakszervezetekkel karöltve - ezért arra figyelmeztet, hogy érdemes komolyan venni a tüneteket, ugyanis, minél tovább kezeletlen marad a kolitisz, annál nagyobb a vastagbélrák kialakulásának veszélye.