A rossz vérkeringés 6 legfontosabb tünete: nem csak a hideg végtagok jelezhetik a problémát

A keringési rendszer felelős azért, hogy a test minden pontjára eljussanak a tápanyagok és az oxigén, valamint elszállítódjanak az anyagcsere-végtermékek. Gyenge vérkeringésnél ezek a nagyon fontos funkciók romlanak. 

A keringési zavar a szervezet bármely részén jelentkezhet, ám a végtagokban kifejezetten gyakori. Nem önálló probléma, más eltérések, betegségek talaján alakul ki, például a világszerte sokakat érintő cukorbetegség vagy épp az elhízás következtében. 

Keringési zavarok leggyakoribb jelei

Az, hogy a gyenge keringés miatti korlátozott vérellátás milyen tüneteket okoz, több dologtól is függ. A zavar mértékén és helyén túl attól is, hogy milyen tempóban alakult ki, lassan, krónikusan, vagy hirtelen, akut formában.

 Mindenki találkozott már azzal az elgondolással, hogy a gyakran hűvös végtagok jelzik a keringési zavarokat, azonban a valóságban a figyelmeztető jelek sokkal változatosabbak lehetnek. A legáltalánosabb tünetek közé a következők tartoznak:

• bizsergés, zsibbadás,
• fájdalom, a végtagokban jellemzően szúró, lüktető,
• duzzanat a lábszár, a boka vagy a lábfej környékén,
• a bőr színének változása, 
• a bőr hőmérsékletének változása (lehet meleg is),
• izomgörcsök.  

A keringési zavarok egyes típusai más-más kellemetlenségeket okoznak. Jelentkezhet fáradékonyság, emésztési probléma, lassabb sebgyógyulás és memóriazavar is, az érintett terület kifekélyesedhet. 

Gyakori keringési zavarok

A keringési zavarok kialakulhatnak az artériákban, a szív felől friss, oxigéndús vért szállító ütőerekben, valamint a vénákban, más néven visszerekben, amelyek a szív felé viszik az elhasznált, szén-dioxidban dús vért. 

Perifériás artériás betegség: a perifériás artériás betegség általában az alsó végtagokat érinti, a beszűkült erek miatt csökken a lábak vérellátása. Kirakatnéző betegségnek is nevezik, mert jellegzetes tünete, hogy az érintetteknek séta közben bizonyos időközönként - az állapot súlyosságának függvényében - meg kell állniuk a jelentkező izomfájdalom és -görcs miatt. A krónikus kórkép az erek általános rossz állapotát is jelezheti, leggyakoribb oka a plakk-képződéssel járó érelmeszesedés, ami kezelés hiányában stroke-hoz vagy szívrohamhoz vezethet. 

Koszorúér-betegség: a koszorúerek, más néven a koronáriák a szív oxigénellátásáról és táplálásáról gondoskodnak. Amennyiben érelmeszesedés következtében felrakódások szűkítik az erek keresztmetszetét, csökken a szerv vérellátottsága. Mellkasi fájdalom (angina pectoris) jelentkezhet, ami különösen a szegycsont mögött erős, de ki is sugározhat például a bal karba vagy akár a hasba is, mozgásra romlik, és kísérheti nehézlégzés, verejtékezés, illetve hányinger is. Lassan alakul ki, eleinte tünetmentes is lehet, súlyos esetben szívritmuszavarhoz, hirtelen szívhalálhoz, szívinfarktushoz is vezethet. 

Visszérbetegség: a visszérbetegség a vénák kóros mértékű kitágulása, ami a vénabillentyűk elégtelen működésével kezdődik. Az érintettek eleinte azt tapasztalhatják, hogy a nap végére elfárad és kissé megduzzad a lábuk, viszketés, égő érzés jelentkezhet. Később a bőr elszíneződése, hámlása, az erek dudorossá válása látható. Amellett, hogy romlik a vérkeringés, az állapot a vérrög kialakulására is hajlamosít. A genetika nagy szerepet játszik a nők esetében gyakoribb betegség kialakulásában. 

Trombózis, embólia: elzáródáshoz vezető vérrögök a keringési rendszer több pontján jelentkezhetnek, jellemzően az alsó végtag mélyvénáiban alakulnak ki. Az érfalról leválva más, keskenyebb átmérőjű erekbe vándorolva megakadályozhatja a véráramlást, ez az embólia. A trombózisra utaló jeleket ezért jó minél korábban beazonosítani és orvoshoz fordulni, mielőtt nagyobb baj történhet! A jellemző panaszok közé tartozik a lábdagadás, az érintett terület meleggé, fényessé válása, illetve a végtag fájdalma. Alsó végtagi érintettség esetén a lábfej hátrafeszítésekor fájdalom jelentkezhet a térdhajlatban, a lábszár izomzatában (Homan-tünet). Előfordulhat, hogy valaki fokozott trombózishajlamot örökölt, ez laborvizsgálatokkal kideríthető - erről itt írtunk bővebben. A tüdőembólia jelei az elzárt ér méretétől függnek, köhögés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, zihálás, izzadás, ájulás, véres köpet jelentkezhet. 

Kockázati tényezők

A keringési zavarok kockázati tényezői közé tartozik a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás, tehát többségében olyan állapotok, amelyek civilizációs problémáknak tekinthetők.

Elsősorban a rossz vérkeringéshez vezető kórképek orvoslására van szükség annak érdekében, hogy a súlyosabb történések kikerülhetők legyenek. Akut keringési zavar esetén sürgős orvosi közbelépésre van szükség, de a krónikus panaszok kivizsgálása, kezelése is elengedhetetlen. 

10 étel a szív egészségéért

A megfelelő szívbarát diéta a vérnyomásproblémákkal és a keringési zavarokkal is segít felvenni a harcot, rendszeres fogyasztásuk pedig hosszú távon a súlyos szívbetegség és szövődményeinek megelőzésében is hasznos.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• egészség
• tünetek és betegségek
• keringési zavar
• trombózis
• visszérbetegség
• perifériás artériás betegség
• Életmód