Mikor segít a coach, és mikor kell pszichológus? Lényeges különbség van a szakemberek között

A mentális problémákkal küzdők száma évről évre növekszik – hazánkban és világszerte egyaránt. Vannak, akik csak rövidebb időszakokban tapasztalnak szorongásos panaszokat, elakadásokat, míg mások akár éveken át szenvednek a kiégés tüneteitől, depressziótól. Hogy merre is érdemes indulni, ha az ember felismeri a bajt és úgy érzi, külső segítségre van szüksége, abban a youlution.hu egyik alapítója, Váradi-Szitha Marina, megoldásfókuszú pszichológus volt segítségünkre.

Mentálhigiénikus, pszichológus, coach, pszichiáter?

Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint a WHO európai régiójában már 2019-ben több mint 125 millió ember élt valamilyen mentális betegséggel – akik közül sokan nem kaptak megfelelő szakmai támogatást. Ez a szám a Covid-19 világjárványnak, a szomszédunkban dúló háborúnak, a gazdasági problémáknak köszönhetően napjainkban még magasabb. A depresszió, szociális fóbiák, pánikbetegség, enyhébb és súlyosabb szorongásos zavarok mind rontják az életminőséget, negatívan befolyásolják a munkaképességet, ezáltal nemcsak egészségügyi, de gazdasági szinten is mérhető károkat okoznak.

Hogy mikor, milyen panaszok nyomán érdemes külső segítséget kérni? Mikor lehet hasznos a mentálhigiénikus, mikor a pszichológus? Ki segíthet, ha úgy érzed, elakadtál? Váradi-Szitha Marina az alábbiakat javasolja.

Pszichológus

Ha úgy érzed, hogy egyre nehezebben haladsz az úton, sőt, már kedved sincs a haladáshoz, ráadásul ez már hetek vagy hónapok óta tart… akkor lehet, hogy egy pszichológus segíthet. Ő abban támogat, hogy megértsd, mi történik veled, és együtt dolgozhattok azon, hogy könnyebb legyen.

Pszichiáter

Ha már annyira rosszul érzed magad, hogy aludni sem tudsz, folyton szorongsz, vagy azt veszed észre, hogy a mindennapi élet is küzdelem, nemhogy a haladás az úton… akkor egy pszichiáter lehet a megfelelő választás. Ő orvos, és ha szükséges, gyógyszeres támogatást is nyújthat.

Mentálhigiénés szakember

Ha nem érzed magad betegnek, de valami mégsem kerek – lehet, hogy egy élethelyzet, egy nehéz időszak vagy egy döntés miatt, szóval mennél, de valamilyen akadály van az úton… akkor egy mentálhigiénés szakemberrel vagy egy coachcsal végzett munka segíthet.

Coach

Ha van egy konkrét célod az utadon – például jobb időbeosztás, karrierváltás, magabiztosság növelése –, és nem a múltbeli dolgokat, a mögötted lévő utat szeretnéd elemezni, hanem az előtted lévőre fókuszálnál… akkor egy coach lehet a jó választás.

– Nagyon leegyszerűsítve: a coach ahhoz a vágyhoz, reményhez, célhoz igazodva dolgozik veled, ami számodra éppen a legfontosabb. Akkor fogja felvetni valamilyen más szakmai támogatás lehetőségét, ha minden erőfeszítése, lelkesedése és kíváncsisága ellenére sem tudtok rájönni arra, hogy mit is akarsz. Ilyenkor hasznos lehet egy hosszabb mentálhigiénés vagy pszichológiai folyamat, utóbbi esetben különböző terápiás eszközök igénybevételével. Ha pedig valamiért tényleg gyógyszer kell, akkor nem marad más, mint a pszichiáter – magyarázza Váradi-Szitha Marina.

Milyen módszerekkel dolgoznak a segítő szakemberek?

Kognitív terápia, autogén tréning, szupportív terápia, krízisterápia, megoldásfókuszú munka. Bizonyára számodra is ismerősen csengnek ezek a kifejezések, ám, hogy pontosan mit is jelentenek, talán nem teljesen tiszta. Természetesen nem neked, hanem a szakembernek kell eldönteni, hogy számodra mi lesz a megfelelő módszer, ám ha szeretnél egy kicsit tisztábban látni, Váradi-Szitha Marina segít eligazodni.

Az alábbi megkülönböztetések hasznos irányvonalakat adhatnak első körben, de a valóságban mégis az egyik legfontosabb döntő szempont maga a segítő kapcsolat, a konkrét személyhez való kapcsolódás (kivéve természetesen az orvosi/gyógyszeres segítség esetén).

• Ha szeretnéd átalakítani a negatív gondolataidat, és racionálisan átlátni a helyzetedet: talán a kognitív terápia segíthet.
• Ha egy nehéz időszakban vagy, és főleg arra van szükséged, hogy valaki végighallgasson és támogasson, amíg ezen az úton vagy: a szupportív terápia hasznos lehet.
• Ha stresszes vagy, és szeretnéd megtanulni, hogyan nyugtathatod meg magad, akár fizikai szinten is: az autogén tréning kiváló eszköz lehet számodra.
• Ha hirtelen történt valami rossz az életedben, és most gyors segítségre, tűzoltásra van szükséged, hogy átvészeld ezt az időszakot: a krízisterápia lehet a megfelelő.
• Ha nem szeretnél túl sokat foglalkozni éppen a múlttal (és tovább rágódni a problémáidon), hanem inkább a megoldásokat keresed, és arra fókuszálnál, hogy hogyan lépj tovább: a megoldásfókuszú munka biztosan neked való.

Mi is az a megoldásfókuszú munka?

Sokak fejében még ma is él a kép, hogy ha segítő szakemberhez fordulnak, okvetlenül le kell ásni lelkük mélyére, hogy aztán a múlt eseményeit szétszálazva és megértve építsék a jövőt. Ám ahogyan az a fentiekből is látható, a paletta jóval szélesebb ennél.

– A megoldásfókuszú szemlélet lényege, hogy nem a problémákban ragadunk le, hanem arra építünk, ami működik, és azt keressük, hogy hogyan lehet az előrelépés az ügyfél számára a leghasznosabb és legkönnyedebb – mondja Váradi-Szitha Marina. Ez rengeteg területen hasznos lehet, mi – a yOuLution Egyesület szakemberei – az elmúlt időszakban főleg ezeken a területeken támogattuk a hozzánk fordulókat:

• Sportolókat: az állandó teljesítménykényszer nem mindig hozza ki valóban a legjobb teljesítményt. Sokszor olyan belső blokkok, kevésbé hasznos rutinok alakulnak ki, amelyek már valójában nem segítenek a jobb teljesítmény elérésében. 
• Gimnazistákat: sok fiatal érzi úgy, hogy elveszett a továbbtanulás, a jövő vagy akár a baráti kapcsolatok terén. A megoldásfókuszú munka hasznos segítséget jelenthet a jövő tervezésében, hiszen segítünk közelebb kerülni valódi vágyaikhoz.
• Szülőket: a szülők akár nap mint nap új kihívásokkal találkoznak, hiszen gyermekeik fejlődése őket is folyamatos változásra hívja. Szülői csoportjainkon a résztvevőket egy közös „keret” hozza össze – legyen az a gyerekeik sportja, iskolája vagy maga a szülőségük. Ezekben a csoportokban nem (csak) a gyerekek támogatása a cél, hanem az, hogy a szülők saját maguk számára kapjanak segítséget, közösséget és egy olyan keretet, ahol fejlődhetnek önismeretben és tudatosságban. Hiszen amikor a szülő változik, azzal a gyerekének is egy stabilabb, támogatóbb környezetet teremt.
• Tanárokat/Iskolákat: a 2024–2025-ös tanévben már élesben működik a teljesítményértékelési rendszer, amelyet nagyvállalatok esetén több év alatt, tanácsadói és szakértői támogatás mellett szoktak bevezetni. Azért dolgozunk, hogy a teljesítményértékelési rendszer, amelynek kevés pedagógus örült, valahogyan mégis a fejlődést szolgálja a tanári közösségekben. Olyan értékelési folyamatok valósuljanak meg, amelyek nem félelmet váltanak ki, hanem valóban támogatóak.
• Életmódváltókat vagy diétázókat: a megoldásfókuszú szemlélettel ahelyett, hogy a problémákat, a tiltásokat és korlátozásokat hangsúlyoznánk, a megoldásfókuszú munkával az erőforrásokra építünk, és ebben a keretben könnyebb megtalálni azokat a szokásokat, amelyek működőképesek és fenntarthatóak. 

Ha nem akarsz szakemberhez fordulni

Sokan még ma is nehezen szánják rá magukat, hogy felkeressenek valamilyen segítő szakembert. Ha nem érett meg még rá az idő, nincs meg az elhatározás, nem szükséges erőltetni.

– Az önismereti könyvek, a naplóírás, az önreflexiós kérdések vagy akár egy jó beszélgetés egy támogató baráttal vagy egy támogató közösségben is sokat segíthet. Az önismeret nem kizárólag szakemberrel fejleszthető, de ha úgy érzed, hogy egy helyben toporogsz, vagy jó érzéssel töltene el, ha valaki támogatna, akkor érdemes szakmai segítséget kérni – javasolja Váradi-Szitha Marina.

(Képek: Getty Images Hungary)

• mentális egészség
• pszichológus
• coaching
• pszichiáter
• mentálhigiénia
• mentális egészség akta
• Életmód