Magyarországon is sokan védettek lehetnek a majomhimlő ellen - Így terjedhet a vírus

Miután május 23-án a szomszédos Ausztriában is megerősítettek egy majomhimlős esetet, felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet védekezni a vírus ellen, vannak-e olyanok, akik jobban vagy épp kevésbé veszélyeztetettek. A himlőoltásnak fontos szerep juthat a következőkben.  

Ami eddig látható, és megnyugvásra adhat okot, hogy a majomhimlő a koronavírussal ellentétben emberről emberre rosszul, szoros kontaktus útján terjed, így a szakemberek szerint pandémia kitörése nem várható. 

A himlőoltás védettséget jelenthet a majomhimlő ellen

Az Afrika területére jellemző majomhimlő a Poxviridae víruscsaládhoz, azon belül az Orthopoxvirusok közé tartozik, a szintén az Orthopoxvírusokhoz sorolható fekete himlővel mutat közelebbi rokonságot. Lényeges különbség viszont, hogy míg a fekete himlő az emberiség történetének egyik legpusztítóbb betegségeként ismert, ami a becslések szerint csak a XX. században 300 millió halálesetért tehető felelőssé, a majomhimlő kevésbé fertőző, az eddig regisztrált esetek pedig enyhe lefolyásúnak tűnnek. 

A fekete himlőt világszerte sikerült felszámolni, 1980-ban adta hírül az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy az oltási akció révén a betegség eltörlése megtörtént. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a himlő ellen használt vakcina védelmet nyújthat a majomhimlővel szemben is, a WHO tájékoztatása szerint a vizsgálatok körülbelül 85%-ban találták hasznosnak a majomhimlő megelőzésében.

Feltételezik továbbá, hogy azoknak, akik a kötelező oltások részeként megkapták a himlő elleni védőoltást, valószínűleg nem kell tartaniuk a fertőzéstől. Mindezt Rusvai Miklós állatorvos, vírusszakértő meg is erősítette az Inforádiónak. A szakember szerint az „1979 előtt születettek biztonságban vannak”. 

Így terjed a vírus

A vírus emberről emberre légúti váladékkal, bőrelváltozásokkal, illetve nemrégiben szennyezett tárgyakkal való szoros érintkezés útján terjedhet. A légúti cseppek révén történő átadáshoz hosszas személyes érintkezésre lehet szükség, tehát az egészségügyi dolgozók, valamint a fertőzöttel egy háztartásban élők, családtagok lehetnek kitéve nagyobb veszélynek.

Bár az világos, hogy a közeli fizikai kapcsolat rizikótényező, jelenleg még nem tisztázott, hogy a majomhimlő átadható-e kifejezetten szexuális úton. A méhlepényen keresztül az édesanya átadhatja a magzatnak.

A betegség kezdeti tünetei nem jellegzetesek: erős fejfájás, kimerültség, a nyirokcsomók duzzanata, hát- és izomfájdalom, illetve láz jelentkezhetnek. A lázat követő 1-3 napban alakulnak ki a kiütések, amelyek idővel gennyes hólyagokká alakulnak. 

Aki közvetlen kapcsolatban áll egy fertőzött személlyel, ideértve a szexuális jellegű kapcsolatot is, elkaphatja a betegséget. A megelőzés részét képezi a tüneteket mutató egyénekkel való érintkezés kerülése, a biztonságos szexuális aktusra törekvés, valamint a kezek rendszeres fertőtlenítése szappannal, alkoholos kézfertőtlenítővel. Gyanús tünetekkel, különös tekintettel a lázra és a kiütésekre, szakemberhez kell fordulni!

4 betegség, ami állatról emberre terjed

A zoonotikus betegségek állatról emberre is terjedhetnek, ez pedig különösen nagy népegészségügyi problémák forrása lehet. A fertőzés pedig sokszor egészen alattomos, mivel a kórokozót hordozó állaton esetenként még csak árulkodó tünetek sem jelennek meg.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• majomhimlő
• himlő
• oltás
• fekete himlő
• Életmód