Európában is terjed a majomhimlő: ilyen a betegség lefolyása a WHO szerint
A szakemberek nem tartanak világméretű járványtól.

majomhimlő
beauty and style
Top olvasott cikkek

Új vírus terjedése borzolja a kedélyeket a világban: az elmúlt hetekben több országban is felütötte a fejét a ritka megbetegedésnek számító majomhimlő.

A vírus eddig leginkább Afrikára volt jellemző, ám most Európában és az Egyesült Államokban is azonosítottak betegeket, Kanadában 17 gyanús esetet vizsgálnak. A szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a majomhimlő lesz a következő koronavírus, ettől függetlenül a helyzet komolyan vételére figyelmeztetnek.

Terjed a majomhimlő

Az Egyesült Királyságban május 7-én jelentették az első majomhimlős esetet, a beteg korábban Nigériában járt, az egészségügyi hatóságok szerint ott kaphatta el a vírust, amelyet a legutóbb 2019-ben regisztráltak Angliában. Ekkor is egy olyan személy betegedett meg, aki megfordult a nyugat-afrikai országban. A majomhimlő első, Afrikán kívüli kitörése az Egyesült Államokban volt 2003-ban, amit háziállatként tartott, fertőzött prérikutyákkal való érintkezéssel hoztak kapcsolatba. A jószágok Ghánából érkező rágcsálóktól fertőződhettek meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint ez a járvány több mint hetven megbetegedéshez vezetett az Államokban. 

A vírust 1958-ban fedezték fel laboratóriumban vizsgált majmok körében, innen ered a név. Csak később, 1970-ben, a Kongói Demokratikus Köztársaságban mutatták ki emberben is. Az igen ritka vírus Közép- és Nyugat-Afrikában jellemző, ott is a trópusi esőerdők környékén. Az 1980-ban eltörölt fekete himlő közeli rokona, a Poxviridae víruscsaládhoz, azon belül az Orthopoxvirusok közé tartozik.

Zoonózisról, tehát egy állatról emberre terjedő vírusról van szó, elsősorban a főemlősöket érinti. Állatról emberre történő ugrás után emberek között is képes ugyan terjedni, de nem olyan mértékben, hogy egy újabb globális járvány kirobbanása fenyegetne. A vírusnak két variánsa ismert, az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a mostani megbetegedésekért az enyhébb tehető felelőssé. 

Eleinte általános tünetek jelentkeznek

A majomhimlő jellemzően enyhe lefolyású, súlyosabb esetek a gyermekek körében fordulhatnak elő, összefüggésben az expozíció mértékével, a szövődményekkel és a beteg egészségügyi állapotával. A tünetek általában 2-4 hétig állnak fenn, a lappangási idő jellemzően 6 és 13 nap közé tehető, de 5 és 21 nap között bármennyi lehet. A betegség lefolyásában két, elkülöníthető szakasz figyelhető meg a WHO tájékoztatása szerint. Az első 5 napban kevéssé specifikus panaszok jelentkeznek, az érintettek erős fejfájást, a nyirokcsomók duzzanatát, hát- és izomfájdalmat, valamint jelentős kimerültséget és lázat tapasztalhatnak.

A második, bőrkiütésekkel járó szakasz a láz megjelenése után 1-3 nappal veszi kezdetét. A kiütések többnyire az arcon és a végtagokon koncentrálódnak, idővel átalakulnak sárgás, gennyes folyadékot tartalmazó hólyagokká (pustula), amelyek előbb leszáradnak, majd leesnek. Az elváltozások száma néhány darabtól a több ezerig terjedhet.

A cikk az ajánló után folytatódik

A betegség állatról emberre a fertőzött állatok vérével, testnedveivel, illetve bőr- vagy nyálkahártya-elváltozásaival való érintkezéssel terjedhet. Emberről emberre pedig a testváladékkal, légúti váladékcseppekkel, fertőzött személy bőrelváltozásával, valamint nemrégiben szennyezett tárgyakkal való érintkezéssel adható át. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy az átadáshoz szoros fizikai érintkezés szükséges. Biztató, hogy emberről emberre nehezen terjed a vírus, így kevéssé valószínű egy drasztikus esetszám-növekedés.

Az elmúlt hetekben az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok mellett Kanadából, Franciaországból, Olaszországból, Svédországból, Spanyolországból, Portugáliából és Ausztráliából is jelentettek eseteket. A pontos terjedési mintázat nem ismert, a vírussal kapcsolatban még számos kérdés tisztázásra, vizsgálatra szorul. A WHO értesítése szerint az eredetileg a fekete himlő ellen kifejlesztett vakcinák körülbelül 85 százalékban a majomhimlő ellen is hatékonynak bizonyultak a vizsgálatokban.

Árva gyermekek segítették a himlő elleni küzdelmet

Az immunológia atyjának tartott angol orvos, Edward Jenner az 1700-as évek végén fejlesztette ki a himlő elleni oltóanyagot, ami egyben a világ első ilyen készítménye is volt. Megfigyelte, hogy a jóval enyhébb tehénhimlőn áteső tehenészlányok mintha védettséget élveznének az embereket tizedelő járvánnyal szemben.

(Képek: Getty Images Hungary, Profimedia.) 

Ezt is szeretjük