Zoonózis: betegségek

A zoonotikus betegségek állatról emberre is terjedhetnek, ez pedig különösen nagy népegészségügyi problémák forrása lehet. A fertőzés pedig sokszor egészen alattomos, mivel a kórokozót hordozó állaton esetenként még csak árulkodó tünetek sem jelennek meg.

A történelem folyamán rengeteg áldozatot követelő járványok jelentős része zoonózis volt. Az egyik legnagyobb halálozási rátával járó Ebola-vírus például majmokat és repülőkutyákat is fertőz, míg a bubópestist a patkánybolha csípése terjesztette legintenzívebben. 

De ma sem ritka, hogy az állatok között terjedő vírusoknál olyan mutációk alakulnak ki, amelyek emberekre is veszélyesek lehetnek, a SARS-CoV-2 vírus hátterében is ezt sejtik a kutatók. Az állatokat fertőző vírusok mutációi sosem látott kihívások elé állíthatják az emberiséget a jövőben is.

Q-láz

A gyakran tünetmentesen vagy influenzaszerű tünetekkel fellépő Q-lázat az 1930-as években észlelték először egy ausztrál vágóhíd munkásai között. A betegséget a Coxiella burnetii nevű kórokozó fertőzése okozza. Az ember többek közt úgy fertőződhet meg, ha a haszon- vagy háziállatról - marháról, kecskéről, lóról, kutyáról, macskáról, rágcsálóról -, főként annak ürülékéből a bőrre, a nyálkahártyára vagy a tápcsatornába kerül, de kullancs csípése is magában hordozza a veszélyt.

Legtöbbször enyhe lefolyással jár, köhögéssel, lázzal, fejfájással, hányással, izomfájdalmakkal, gyengeséggel, de ritkán, ha szervi érintettség van, például a tüdőben vagy májban, járhat súlyosabb tünetekkel, gyulladással is.

Zika-vírus

A kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, valamint Lyme-kór sokak által ismert, ám tudni kell, hogy egyes szúnyogtípusok is fertőzések forrásai lehetnek. A Zika-vírus emberekre is veszélyes, és főként a trópusi fajok csípése útján kapható, ezek azonban a klímaváltozás következményeként egyre inkább előfordulnak Magyarországon is.

A vírus fertőzése Zika-lázzal jár, és legtöbbször enyhe lefolyású, terhesség esetén viszont különösen veszélyes, a magzatnál ugyanis kisfejűséget vagy Guillain–Barré-szindrómát okozhat. Hasonló tünetei miatt nehéz megkülönböztetni más, szúnyogok által terjesztett betegségektől, így a sárgaláztól vagy a dengue-láztól.

Toxoplazmózis

A toxoplazmózis betegség nagyon gyakori embereknél is, de a legtöbbször tünetmentesen vagy enyhe, influenzaszerű tünetekkel jelentkezik. Igazán akkor veszélyes, ha a kismama először fertőződik meg a Toxoplasma gondii nevű parazitával, immunválasza káros hatással lehet a magzatra. Továbbá a legyengült immunrendszerűekre, így HIV-fertőzöttekre is rendkívül veszélyes lehet, náluk szív- és májkárosodást, agyvelőgyulladást okozhat.

A kórokozó az állandó testhőmérséklettel rendelkező emlősállatokat, madarakat, macskákat és az embert fertőzi meg, a legfőbb forrás a nem megfelelően átsütött hús és az ürülék.

Yersiniózis

A yersiniózis egyes Enterobacteriaceae baktériumcsaládba tartozó kórokozók fertőzéséből ered, gyomor-bélrendszeri gyulladásos megbetegedésekért tehető felelőssé. Terjedhet a fertőzött víz és élelmiszerek útján, de az állat-ember kontaktus során is. 

A hidegtűrő baktériumok okozta betegség jellemző tünetei közé tartozik a véres hasmenés és a láz. A megfelelő higiéniai és élelmiszer-kezelésre vonatkozó szabályok betartásával, a nyers hús kerülésével és az állatokkal történő érintkezés utáni kézmosással minimálisra csökkenthető a fertőzés kockázata.

Koronavírusok a denevérekben

A Covid-19-et okozó Sars-CoV-2-höz nagyon hasonló vírust azonosítottak a kutatók egy kelet-thaiföldi vadrezervátum denevérjeiben.

(Képek: Getty Images.)