Koronavírus: mikor milyen tesztet érdemes csináltatni? Ez a különbség az antigén-, antitest- és PCR-vizsgálat között

A koronavírus berobbanása óta mindenki rákényszerült, hogy kicsit többet foglalkozzon az emberi test működésével, a vírusokkal, az oltástípusokkal és a diagnosztikai eljárásokkal, mint egyébként. A Covid-19-cel kapcsolatos tesztek a mindennapok során egyre-másra felmerülnek, legyen szó a karanténba kerülés vagy épp onnan kiszabadulás eldöntéséről, az utazás lehetőségéről, illetve gátjáról, a biztonságos családi összejövetelek tervezéséről.

Ettől függetlenül még most is előfordulhat, hogy valaki nem igazodik ki a három alapvizsgálat, az antigén- és a PCR-teszt, valamint az antitestvizsgálatok között. Melyik mire jó, mikor javasolt elvégezni? 

PCR-teszt 

A legérzékenyebb, legáltalánosabban elfogadott vizsgálat a PCR-teszt, ami a vírus jelenlétét mutatja ki, pontosabban a vírus örökítőanyagát, RNS-ét, vagy negatív teszteredmény esetén annak hiányát. A fertőzést már korai stádiumban jelzi. A mintavétel orrból és garatból történhet, szaktudást igényel.

Az eredményt nem kapja rögtön kézhez az érintett, általában 1-2 nap várakozási idővel számolni kell. Ez a legdrágább, ugyanakkor a legmegbízhatóbb vizsgálat is egyben, a karantén kiváltásához, egyes külföldi országokba, például a szomszédos Ausztriába történő karanténmentes beutazáshoz negatív PCR-teszt-eredményre van szükség a két oltás vagy 180 napnál nem régebbi gyógyultsági igazolás mellé (vagy a három oltásról szóló oltási igazolásra), és az sem ritka, hogy a hivatalos karantén lejárta után a munkahely is ezt kéri, mielőtt visszatérne a dolgozó.  

Antigénteszt

Antigénteszthez szintén akkor érdemes folyamodni, ha a jelenlegi fertőzöttség a kérdés olyan személy esetén, aki nagy valószínűséggel megbetegedett. Megjegyzendő viszont, hogy az antigéngyorsteszt kevésbé érzékeny, mint a PCR-teszt, hivatalos ügyekkel kapcsolatban a negatív eredmény után gyakran utóbbi elvégzésére is szükség van. Előnye, hogy olcsóbb, illetve gyorsabb eljárás, az eredmény már negyedórán belül kézhez kapható. A mintavétel felső légúti, orrból vagy garatból történik.

Lényeges az időzítése, ugyanis a fertőzés kezdeti szakaszán, illetve később, a víruscsökkenés idején álnegatív eredmény születhet. Antigéngyorstesztek a gyógyszertárakban is kaphatók, akkor javasolt használni őket, ha valaki tüneteket produkál, illetve tünetmentesen a biztonság kedvéért különböző összejövetelek előtt. Fontos észben tartani, hogy a diagnózis megerősítéséhez PCR-tesztre van szükség, illetve hogy az otthoni tesztek esetében a nem az előírtnak megfelelő alkalmazás miatt hatványozottan jelen van a fals eredmény lehetősége. 

Antitestvizsgálat

Az antitestvizsgálatok nem a fertőzés aktuális jelenlétének vagy hiányának megállapítására szolgálnak, hanem annak ellenőrzésére, hogy átesett-e már valaki korábban a betegségen. Ha igen, azt a pozitív eredmény jelzi. A vérből kimutatható különböző antitesteket, ellenanyagokat (például IgM, IgG) az immunrendszer termeli. A teszt leginkább akkor lehet hasznos, ha korábban, a gyanús tünetek esetén nem került elvégzésre más, a betegség jelenlétét kimutató vizsgálat, illetve ha valaki nem tapasztalt tüneteket, de oka van feltételezni - mondjuk a környezetében előforduló fertőzés miatt -, hogy ő is áteshetett a koronavíruson.

 Álnegatív lehet az eredmény, ha a betegség korai fázisában történik a mintavétel. Más koronavírusok ellen termelődött antitestek keresztreakciót okozhatnak, ami álpozitív eredményhez vezethet. A szerológiai teszteket használják akkor is, ha azt szeretnék megtudni, hogy az oltás után termel-e a szervezet antitesteket. Ekkor viszont a teszt kiválasztásánál és időzítésénél lényeges szempont, hogy ki milyen oltást kapott, illetve azt is szem előtt kell tartani, hogy nemcsak antitestes immunitás létezik, hanem sejtes is, tehát önmagában az antitestek hiánya nem jelenti azt, hogy az adott személy egyáltalán nem rendelkezik védettséggel. 

Hivatalos ügyintézésekhez, karantén feloldásához, utazáshoz nem alkalmas, és mivel a védettségi igazolvány 2022. február 15-től oltási igazolvánnyá alakul, már az sem igényelhető ellenanyag-vizsgálattal. 

Kisebb eséllyel fertőznek az oltottak?

A kutatókat régóta foglalkoztatja, hogy egy adott oltás képes-e csökkenteni a továbbfertőzés esélyét. Bár hosszú távú megfigyeléshez még nem állt rendelkezésre elegendő idő, és van, ahol még a korábbi vírusvariánsok adatait használták fel, több vizsgálatot is végeztek már a hatékonyság értékelésére.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• koronavírus
• pcr-teszt
• antigén
• antitest
• vizsgálat
• Életmód