Gyenge az oltási reakcióm, így is védett leszek? 5 fontos kérdés a vakcináról
A koronavírus elleni vakcinák és a védettség kapcsán számos kérdés merülhet fel.

oltás eger
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az oltási program javában zajlik, egyre több regisztrált jut koronavírus elleni vakcinához, a gyakorlatban azonban nem csupán a védettségi igazolvány, de az oltás és a védettség kapcsán is felmerülnek kérdések az emberben.

Vajon kialakul elegendő védettség, ha nincs, vagy nagyon gyenge az oltási reakció egy adott személynél? És mi a helyzet a második oltással: miért elhagyhatatlan, és mikor alakul ki a teljes védettség? Néhány gyakori kérdés, félreértés mielőbb tisztázásra szorul.

Gyenge az oltási reakcióm, így is védett leszek?

Igen. Az oltást követő reakció nem egységes, néhány ember erősebb tüneteket, néhány napig tartó lázat, izomfájdalmakat is tapasztal, míg mások egy enyhe közérzetromlással, a szúrás helyén érzett, gyorsan múló fájdalommal átvészelik. 

A leggyakoribb reakciók közé tartozik az oltás után a karban érzett fájdalom, a gyengeség, a fáradékonyság, a hőemelkedés vagy láz és hidegrázás, a fejfájás, az izomfájdalmak, ritkábban a hányinger és hányás.

Szerencsére a vakcina beadása után az immunrendszer erős tünetek fellépése nélkül is fel tud készülni a vírusok elleni védekezésre - derül ki a magyar biológusok által szerkesztett Koronavírus Kisokos bejegyzéséből

Szabad vérhígítót szednem, ha félek a trombózistól?

Szakorvosi javaslat nélkül nem szabad vérhígító készítményeket szedni. Többen tartanak az AstraZeneca-vakcina beadásától, mivel azt összefüggésbe hozták két ritka véralvadási zavar - a vérlemezkeszám csökkenése, illetve az alvadás aktiválódása - kockázatának növekedésével, bár az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálatai szerint az oltás közvetlenül nem okoz vérrögképződést. A vérhígító készítmények szedését megelőző céllal is csak szakorvos írhatja elő. Diagnosztizált trombózishajlam esetén szakorvossal és a háziorvossal is mindenképpen érdemes beszélni az aggályokról, aki akár más oltóanyag beadását is javasolhatja.

Muszáj beadatni a második adag oltást is?

Igen. Bár az első oltást követően is kialakul némi védettség, ráadásul Magyarországon már az ezt követő napokban kiküldték a védettségi igazolványt az oltottaknak, a második oltás rendkívül fontos a teljes immunitás kialakulásához. Az első dózis hatékonysága nem teljes, függhet a vakcinatípustól és az egyéntől is, de a második után is csak bizonyos idővel alakul ki a kellő immunitás. A védettségi igazolvány egyébként a hivatalos tájékoztatás szerint a jövőben érvényét veszítheti a második oltás kihagyása esetén.

Az oltás után hány nappal leszek védett?

A vizsgálatok alapján minden forgalomban levő vakcina hatékony a súlyosabb megbetegedés megelőzésében, ehhez azonban a kétdózisú oltások mindkét adagjára szükség van. Az, hogy hány nappal a beadást követően alakul ki a legmagasabb fokú védettség, a vakcina típusától is függ. 

A Pfizer- és a Moderna-vakcinánál a második dózis után 2 héttel alakul ki a teljes védettség, előbbinél 95, utóbbinál 94,5% körüli a hatékonyság - az első adag után 2 héttel egyébként az előbbi 80%-os, az utóbbi 90%-os védelmet ad. A brit mutáns ellen mindkettő kellőképpen hatékony, a dél-afrikai és a brazil ellen kevésbé, de a súlyos megbetegedéstől így is véd.

A Szputnyik V oltóanyag kapcsán közzétett tanulmányok alapján a vakcina hatékonysága a második dózis után három héttel csaknem 92%. A második dózis itt azért is fontos, mivel a két vakcina két különböző adenovírust tartalmaz: a 26-os szerotípusú humán adenovírust tartalmaz, és az 5-ös szerotípusú humán adenovírust, a kutatók szerint ezért magas a hatékonysága. Az eddigi adatok szerint a brit és a dél-afrikai variánssal szemben is hatásos lehet.

Az Oxford-AstraZeneca-oltóanyag első dózisa után 22 nappal már 76% a hatékonysága, ez három hónapig áll fenn, de a második adaggal tovább erősíthető. Kimutatták, hogy ha a két adag között nem 4, hanem 12 hét telik el, még nagyobb hatásosság elérhető, ez 82% körüli. Súlyos megbetegedés ellen azonban ez is közel 100%-ban véd. A brit variánssal szemben kellőképp hatásosnak tartják, a dél-afrikai ellen kevésbé, de már folynak a további fejlesztések.

A Sinopharm oltóanyag második dózisa után két héttel nagyjából 79,4%-os védettség alakul ki a gyártó által közzétett adatok szerint, bár a 3. fázisú, azaz a hatékonyságra vonatkozó klinikai vizsgálatok eredményeit egyelőre nem publikálták. Az 1. és 2. fázis vizsgálatairól publikált anyagok szerint az immunválaszt kiváltja, és nem jár jelentős mellékhatással az oltás. A dél-afrikai mutáns ellen kisebb mértékben, de hatásosnak vélik.

Hamarosan itthon is elkezdenek oltani a Johnson&Johnson Janssen vakcinájával, mely egydózisos, 28 nappal a beadás után nagyjából 67%-os védettséget biztosít. Vizsgálják, hogy a két dózis itt is hatásosabb lenne-e a jövőben.

Továbbra is kell maszkot hordani?

Igen. Amíg nincs meg a kellő nyájimmunitás, javasolt a szabályok felelős betartása, így a maszkviselés, a távolságtartás és a fertőtlenítés. A beoltottság nem jelenti azt, hogy az ember egyáltalán nem fertőződhet meg, és nem fertőzhet meg másokat. Úgy tűnik, a nyálkahártyán ezt követően is meg tud tapadni a vírus, ami miatt bizonyos mértékig továbbra is fertőzhet, de a szaporodása kevésbé hatékony.

Egyelőre hosszú távú eredmények híján nem lehet azt tudni, mennyi az esélye, hogy valaki az oltás ellenére - akár tünetmentes - terjesztővé váljon, így nem érdemes kockáztatni azok épségét, akik - akár egészségügyi okokból - még nem kaptak vagy nem kaphatnak oltást, például akik egy krónikus betegség akut fellángolási szakaszában vannak éppen, és különösen nagy veszélyt jelentene rájuk nézve egy potenciális fertőzés.

Az tény és nagy előny, hogy az immunrendszer az oltás hatására gyorsan és hatékonyan reagál a kórokozóra. Sok beoltottal pedig elérhető a nyájimmunitás, amelynek köszönhetően a fertőzésláncok megszakadhatnak, a vírus gyakorlatilag legyőzhetővé válik, és azok számára sem jelent súlyos fenyegetést, akik valamiért nem kaphatnak oltást.

Tévhitek az oltásról

Nem okoz meddőséget, és nem váltja ki a BCG-oltás a koronavírus elleni vakcinákat. Számos félreértés kering máig az oltások kapcsán.

(Borító- és ajánlókép: Komka Péter/MTI - Kakuk Judit főorvos beolt egy férfit az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina második adagjával az egri Markhot Ferenc Kórházban kialakított oltóponton 2021. május 10-én.)

Ezt is szeretjük