A daganatos betegségek lelki háttere

Egyre szélesebb körben elfogadott az a nézet, miszerint valamennyi betegség, így a rák is egyebek közt lelki okokra vezethető vissza. Ha tisztában vagy azzal, hogy melyek ezek az okok, módodban áll tenni ellenük, akár megelőzésképpen, akár aktívan közreműködve saját gyógyulásodban. A rák kialakulásához nagymértékben hozzájárulhatnak olyan ismert tényezők is, mint a karcinogén, azaz rákkeltő anyagok jelenléte, illetve az azokkal történő érintkezés: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, valamint az egészségtelen étrend.

Ezek azonban önmagukban nem törvényszerűen okoznak rákot. Ugyanakkor egyes pszichikai tényezők akkor is rákos megbetegedéshez vezetnek, ha minden tekintetben egészségesen élünk – olyannyira, hogy egyes szakértők szerint az ilyen betegségek egyharmada tisztán pszichikai tényezőkkel áll összefüggésben.

Negatív pszichikai tényezők

A sejtek működését szabályozó, stimuláló, illetve gátló idegi impulzusokat a pszichikai tényezők határozzák meg. Minden olyan, a sejtek funkciójában, működésében bekövetkező módosulást, amely organikus elváltozást, azaz betegséget okozhat, negatív pszichikai tényezők hoznak létre. Ezek közé sorolandó a nagyobb csalódás vagy megrázkódtatás, a rövid ideig tartó és kismértékű, ám ismétlődő, valamint a hosszan tartó stresszes állapot, a kudarcélmény, az alacsony önértékelés, a féltékenység, az unalom, a düh, a félelem, a szomorúság. A legnagyobb rizikófaktort a tartós boldogtalanság jelenti.

Az elsődleges okok

Nagyobb valószínűséggel az betegszik meg rákban, aki nem tudja, vagy nem meri érvényesíteni érdekeit a környezetével szemben. Folyamatosan ad, ám ehhez képest keveset – vagy lényegében semmit sem – kap.

Talán nem tanult meg elfogadni, esetleg túlontúl kötelességtudó, de az is lehet, hogy egyszerűen az évek során megszokta ezt az állapotot. Ha pedig az adni és a kapni nincs egyensúlyban, az illető frusztrálttá és boldogtalanná válik, aminek első lépésben az immunrendszere látja kárát – innen pedig már csak egy lépés a betegség. Veszélyeztetettnek mondható az is, aki képtelen kilépni valamely nehéz – párkapcsolati, családi, munkahelyi, egzisztenciális – élethelyzetből. Hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de folyamatosan stresszben él, amihez a legkülönbözőbb negatív érzelmek párosulnak: féltékenység, frusztráció, düh.

Mivel nem találja a kiutat, betegségbe menekül, anélkül persze, hogy ez tudatosulna benne. Ily módon „megoldhat” valamit, amit korábban nem sikerült. Például: mentesül bizonyos kötelezettségek alól, nem kell konfrontálódnia, környezete nagyobb figyelmet fordít rá – a lehetőségek száma szinte végtelen. Egyes rögzült viselkedésminták, önkorlátozó hiedelmek szintén hozzájárulhatnak a rák kialakulásához. Ezek ugyanis szinte törvényszerűen ismétlődő életvezetési problémákhoz vezetnek, ami egy idő után állandósítja a frusztrációt, ugyancsak a negatív pszichikai tényezők széles skálájának kíséretében.

Érdemes tehát kis időre megállni, és mélyen magadba nézni: jelen vannak-e életedben a rák kialakulásában közrejátszó elsődleges okok – vagy azok valamelyike? Ha igen, csak rajtad áll, hogy hajlandó vagy-e tenni ellenük, akár szakember segítségét is igénybe véve.

• megelőzés
• lelki háttér
• rákkeltő
• Életmód