Miért dönti le egyeseket a lábukról a Covid, míg másokat nem? Ez lehet a válasz a kérdésre

A Covid sokféle tünettel jelentkezhet, attól függ, hogy milyen variáns fertőzi meg az embert. Azonban néhány szerencsés még az oltások előtt is alig betegedett meg, vagy nem is jelentkezett náluk semmilyen tünet.

A járvány első (oltásmentes) évében végzett vizsgálatok azt sugallták, hogy a Covid-19-es esetek több mint felét olyan fertőzöttek okozták, akik a vírus átadásakor semmilyen tünetet nem produkáltak. A tünetmentes terjesztők közül néhányan később lázat, köhögést tapasztaltak, de körülbelül 40%-uk nem jelentkezett több némi orrfolyásnál.

Különböző reakciók a Covidra

Az immunológusok szerint a Covid továbbra is súlyos fertőzéseket okozhat, akár hetekre is ágynak dönthetik az érintetteket. Az, hogy hogyan boldogul a szervezet a fertőzéssel, magától a vírustól és az egyén immunrendszerétől függ, erre következtetni lehet abból is, hogy korai stádiumban hogyan reagál rá a test. 

Akik sok antitesttel rendelkeznek, azok gyorsan, szinte észrevétlenül meggyógyulhatnak. Az antitestekkel korábbi fertőzés során vagy vakcinázással lehetett felvértezni a szervezetet. Ezek gyakorlatilag olyanok, mint mikroszkopikus „rakéták”, amelyek a vírus felszínéhez tapadnak, és megakadályozzák, hogy megfertőzze a sejteket. Ám a gyengülő immunitás és a vírus fejlődése már problémát okozhat.

Peter Openshaw professzor a BBC oldalán azt nyilatkozta, hogy „jó esély van rá”, hogy azok fogékonyabbak, akik az elmúlt évben nem kapták el a Covidot, és minél jobban fejlődik egy vírus, annál kevésbé hatékonyak az antitestek. Ha valaki súlyosabb tüneteket produkál, az a csökkenő antitestek és a fejlődő vírusok kombinációjából adódhat. Az immunrendszer másik része - az úgynevezett T-sejtek - akkor lép működésbe, ha a fertőzés már folyamatban van, és a korábbi fertőzések és vakcinák megtanították őket, hogyan védekezzenek.

A T-sejteket már kevésbé zavarják össze a mutálódó vírusok, mivel hatékonyan detektálják a Coviddal fertőzött sejteket, és elpusztítják azokat. A professzor szerint egyértelmű, hogy "még nem tartunk itt" a Coviddal, de "az ismételt fertőzéssel természetes immunitást lehet kiépíteni".

A San Francisco-i Kaliforniai Egyetem tudósainak egy csoportja úgy véli, hogy a valódi válasz a génekben rejlik. A Nature-ben megjelent 2023-as tanulmányban olyan mutációt azonosítottak, amely közel tízszeresére növeli a tünetmentesség esélyét. 

Jill Hollenbach immunogenetikus UCSF-laboratóriuma a humán leukocita antigént vagy HLA-t tanulmányozta - egy olyan molekulát, amely segít az immunrendszernek a sejtek megfigyelésében, és kritikus szereppel bír a fertőzés legkorábbi szakaszában. A HLA-fehérjék folyamatosan megragadják a sejtjeikben vagy körülöttük talált feldarabolt fehérjék részeit, és a felszínre hozzák, hogy megjelenítsék azokat az elhaladó immunsejtek számára - ebből a cikkből megtudhatod, milyen laboreredmény jelzi, ha valamilyen probléma van az immunrendszerrel. 

Ezek a fehérjék legtöbbször az egészséges sejtek ártalmatlan részei. A biometrikus szkennerhez hasonlóan az immunsejtek „önmagukként” olvassák, és figyelmen kívül hagyják őket. De néha a HLA-molekulák egy bakteriális fehérje darabját vagy egy vírus részét hozzák fel. Ez beindítja a vészjelzést az immunrendszerben, mozgósítja az antitestek termelését, és T-sejt-csapatokat küld a terület megtisztítására.

De nem minden HLA-molekula jön létre ugyanúgy - egyesek jobban képesek megragadni a különböző típusú fehérjéket, mint mások. A HLA-gének pedig a legváltozatosabbak az emberi genomban. Jill Hollenbach sejtette, hogy az emberek SARS-CoV-2-vel szembeni immunválaszának egy része az adott HLA-molekulából eredhet. Hogy megtudja, ez igaz-e, a National Marrow Donor Programhoz fordult, amely a legnagyobb HLA-gén-adatbázis, összesen körülbelül 13 millió egyén adatát tartalmazza. (A HLA-géneknek meg kell felelniük a szerv- vagy csontvelő-transzplantáción átesett embereknek, hogy ne utasítsák el az idegen szövetet.)

Jill Hollenbach csapata körülbelül 30 ezer embert toborzott a nyilvántartásból, hogy részt vegyenek a The Covid-19 Citizen Science Study projektben, amelyet UCSF-ben dolgozó kollégái, Jeffrey Olgin, Mark Pletcher és Gregory Marcus indítottak az emberek Covid-kitettségének és fertőzéseinek nyomon követésére, méghozzá egy okostelefon-alkalmazáson keresztül.

Attól kezdve, hogy elkezdték nyomon követni ezeket az adatokat, 2021 áprilisáig - amikor az oltások széles körben elérhetővé váltak - több mint 13 ezer pozitív lett. A csoport 10%-a teljesen tünetmentes maradt. Amikor a kutatócsapat megvizsgálta, mi a közös ezekben az egyénekben, azt találták, hogy körülbelül ötből egynek van közös mutációja a HLA-génjében, amely HLA-B*15:01 néven ismert. Ez arra utalt, hogy a HLA ezen verziója különösen hatékony volt a SARS-CoV-2 elleni küzdelemben.

Hogy megértsék, miért, lefagyasztották a B*15:01 mutációt hordozó egyénekből származó T-sejteket - amelyeket jóval a Covid-19-világjárvány előtt gyűjtöttek be -, és kitették őket a SARS-CoV-2-fertőzésnek. Látták, hogy ezeknek a T-sejteknek a többsége azonnal felismerte a vírust. További kísérletek megállapították ennek a lehetséges okát: a HLA ezen verziója jól megragadja az olyan vírusok darabjait, amelyek leginkább a SARS-CoV-2-re hasonlítanak. Tehát aki rendelkezik ezzel a HLA-val, és ki volt téve influenzaszerű tüneteket okozó vírusoknak, amikor a SARS-Cov-2 megjelent, a szervezetének nem volt szüksége időre, hogy speciálisan tanított T-sejteket termeljen a leküzdésére. Már ott voltak. 

Hozzátette, hogy az általuk adott magyarázat továbbra is hagy kétségeket, mert egy tökéletes világban a Covid előtt származó, mélyhűtött T-sejtek ugyanazoktól a HLA-genotipizált donoroktól származtak volna, akik részt vettek az UCSF-vizsgálatban. Az elkövetkező hónapokban igyekeznek bizonyosságot nyerni erről a felfedezésről. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• covid-19
• reakció
• kutatások
• járvány
• koronavírus
• fertőzés
• tünetek és betegségek
• Életmód