Így menthető meg a párkapcsolat a 90-10-es szabállyal – Zseniális pszichológiai módszer
A 90-10-es szabály segíthet a párkapcsolati konfliktusok kezelésben.
Egy párkapcsolatban nem minden vita arról szól, aminek látszik. A konfliktusok „90-10-es” szabálya szerint a veszekedéseknek csak 10 százaléka ered a közvetlen problémából, míg 90 százalékát mélyebb érzelmek vezérlik. Amikor csak a kiváltó okra koncentrálunk, nem vesszük észre a valódi problémát, és ugyanazok a viták újra és újra felszínre kerülnek – írja a Psychology Today közelmúltban megjelent cikke.
90-10-es szabály a párkapcsolati konfliktuskezelésben
A párkapcsolatban az első néhány hónap – esetleg év – elmúltával – a harmónia megőrzése gyakran komoly munkát igényel – jó esetben mindkét oldalról. Az idő előrehaladtával ugyanis felhalmozódnak olyan kielégítetlen szükségletetek, sebek és kimondatlan félelmek mindkét félben, melyek megbújnak a konfliktusok mögött és tudattalanul is befolyásolnak.
Első ránézésre a legtöbb párkapcsolati konfliktus felszínes problémákról szól – elfelejtett feladatokról, át nem adott üzenetekről stb. Ezek a kiváltó okok a viták csupán 10 százalékát teszik ki, és a megoldásuk egyszerűnek tűnik: jobban figyelni, jobban tervezni. A feszültség azonban rendszerint akkor is fennáll a felek között, ha próbálnak változtatni a vitát látszólag kiváltó viselkedésükön.

Ennek oka, hogy a konfliktus nem magáról a cselekvésről – vagy a cselekvés hiányáról szól –, sokkal inkább arról, hogy mit képvisel az a cselekvés mélyebb érzelmi szinten. Egy elfelejtett feladat – például amikor az egyik hazafelé nem vásárol be, vagy kimegy a fejéből valamilyen a párjának tett ígéret – a jelentéktelenség érzését keltheti a másik emberben. Egy át nem adott üzenet felhozhatja láthatatlanság érzésének múltbéli tapasztalatait. Ezek a mögöttes érzelmi áramlatok – melyek a konfliktusok 90%-át teszik ki – kapcsolati bizonytalanságból, kielégítetlen érzelmi szükségletekből fakadnak, melyek megoldásra várnak.
Amikor valaki azt mondja: „Állandóan a telefonodon lógsz, amikor együtt vagyunk.” valójában ezt érti alatta: „Nem érzem magamat fontosnak melletted. Aggódom, hogy a figyelmedért kell versenyeznem és félek, hogy veszítek.”
Amikor valaki azt mondja: „Soha nem megyünk sehová. Eszedbe sem jut, hogy néha kimozduljunk együtt itthonról?” ilyesmi bújik meg a háttérben: „Szeretném magam különlegesnek érezni melletted. Amikor mindig nekem kell kezdeményeznem, úgy érzem, én vagyok az egyetlen, aki próbálkozik, és úgy érzem, számodra már nem vagyok fontos.”
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
Hogyan változtathatsz az ismétlődő konfliktusokon?
Mivel ezekről a mögöttes érzésekről a felek ritkán beszélnek – sokan nincsenek is igazán tudatában –, ugyanazok a konfliktusok fognak felszínre törni különböző formákban. Ha azonban a felek képesek belátni, hogy a legtöbb konfliktus nem a közvetlen problémáról, hanem a mögöttes érzelmi szükségletről szól, esély nyílik a körforgás megtörésére.
Először is fontos, hogy mielőtt reagálnál egy neked nem testszó mondatra vagy cselekedetre, próbáld azonosítani a kiváltó érzelmet. Ha például felháborodsz azon, hogy párod a mosogatóban hagyta a szennyes edényt, az vajon valóban a mosogatásról szól? Vagy arról, hogy úgy érzed, több munkát végzel a kapcsolatban?
Ha sikerült azonosítani a mögöttes érzelmet, próbáld megfogalmazni, hozd a másik tudomására. Például: „Amikor mindent egyedül intézek, túlterheltnek és láthatatlannak érzem magam. Szeretném úgy érezni, mintha egy csapat lennénk.” Ha nem rögtön kritikát fogalmazol meg, hanem az érzéseidről beszélsz, a partnerednek nem kell védekezni, megkönnyíted számára, hogy meghallgasson, megértsen téged.

Ismerd fel a konfliktusaitok mintázatát. Előfordulhat, hogy pároddal ugyanazt a vitát folytatjátok különböző formákban. Kérdezd meg magadtól: „Mi az az ismétlődő érzés, amit újra és újra tapasztalok a kapcsolatban?”. Ha például gyakran vitatkoztok házimunkák miatt, a mögöttes tartalom az lehet, hogy nem érzed magad megbecsülve.
Ha ez megvan, próbáld a párod tudomására hozni úgy, hogy ne érezze támadásnak. Például valahogy így: „Úgy vettem észre, hogy folyton erről vitatkozunk. Beszélhetnünk arról, hogy mi áll ennek a hátterében? Meg akarom érteni a te álláspontodat – mit gondolsz erről?”.
A kíváncsiság erősíti a párkapcsolatot, segíti a feleket abban, hogy félelem és ítélkezés nélkül fedezzék fel a konfliktusokat, ami megkönnyíti a megoldás megtalálását. Egy konfliktus kíváncsisággal való megközelítése olyan helyzetet teremt, melyben mindkét fél úgy érezheti, hogy meghallgatják, értékelik és érzelmileg biztonságban van.
A mondat, ami minden párkapcsolatot szabotál - Soha nem szabadna használni
Borzasztóan káros a kapcsolatra nézve, mégis szinte mindenki kiejtette már ezt mondatot a száján.
Elolvasom(Képek: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
- bizalom
- párkapcsolat
A 4 leggyakoribb párkapcsolati hiba, ami teljesen lerombolja a bizalmat
- konfliktus
- gyereknevelés




















